5,000 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Veszprém Megyei Kormányhivatal
Ökológiai bomba ketyeg a Balatonnál? - Segítsen, hogy megállítsuk!
Tisztelt Veszprém Megyei Kormányhivatal!
Kérjük, semmilyen formában ne engedélyezze a Balaton-felvidék szívében bánya-rekultiváció címen a balatonrendesi felszíni fejtésű vöröskő bánya napi maximum 120 tonna akár 40 éven át építési törmelékkel és sittel való feltöltését. Kérjük, ehelyett támogassa a bánya kulturális és szabadidősport célú újrahasznosítását, óvva ezzel hazánk egyik legkedveltebb és leggyönyörűbb természetvédelmi körzetét.
Kérjük, semmilyen formában ne engedélyezze a Balaton-felvidék szívében bánya-rekultiváció címen a balatonrendesi felszíni fejtésű vöröskő bánya napi maximum 120 tonna akár 40 éven át építési törmelékkel és sittel való feltöltését. Kérjük, ehelyett támogassa a bánya kulturális és szabadidősport célú újrahasznosítását, óvva ezzel hazánk egyik legkedveltebb és leggyönyörűbb természetvédelmi körzetét.
Miért fontos?
Segítségüket kérjük az alábbi környezetromboló tevékenység megakadályozására.
Balatonrendes és a környező települések lakói, nyaralótulajdonosai és az ide látogató, pihenni vágyó turisták nevében tiltakozunk, hogy Balatonrendes területén építésisitt- és törmeléklerakó létesüljön.
Balatonrendes a legkisebb vízparti település a Balaton partján. A tó partján fekvő kis falu a Káli-medence világörökség-várományos területének központjában helyezkedik el.
A vízparttól kevesebb mint 1 km-re lévő Rendesi-hegy, számos védett növényi fajoknak is otthont adó, erdőkkel, szőlőültetvényekkel övezett ökológiai környezetében működő, vörös homokkő bányája által ejtett tájseb (ld. csatolt kép) rekultivációját a bányát üzemeltető, 2026-ig tartó kitermelési engedéllyel rendelkező Mészkő-Polgár Kft. úgy kívánja megvalósítani, hogy a bányagödröt építési törmelékkel és sittel tölti fel.
A már meglévő és a jövőben kibányászott kő helyén keletkező bányagödröket 40, azaz negyven évig tervezi folyamatosan különböző helyekről származó építési sittel, üveghulladékkal, betonnal, betonkészítési iszappal, kotrási meddővel és egyéb, ún. "nem veszélyesnek" besorolt hulladékkal naponta ca. 120 tonna mennyiségben feltölteni.
Ezen környezetromboló tevékenység közben pedig folyamatosan dübörögnének a sittet és hulladékot szállító hatalmas teherautók a 71-es főútról a falun át a bánya területéig zajt, szállóport okozva, ellehetetlenítve az itt élők nyugalmát, egészséges környezetét.
Mivel ezen anyagok elhelyezését nem hulladék „lerakás”-nak, hanem hulladék „hasznosítás”-nak nevezik - mert annak lerakásával kívánják a hulladékot rekultivációra használni -, a tevékenységnek jelenleg jogszabályi akadálya nincs.
Ezért ennek megakadályozására a Balaton és a Káli-medence ökológiai kincsének megvédésére nem látszik más lehetőség, mint a széleskörű társadalmi összefogás, melyben bízva indítjuk útjára ezen felhívásunkat és tiltakozásunkat a kitermelés helyének sittel és építési törmelékkel való feltöltése ill. a bánya működési engedélyének 2026. éven túli meghosszabbítása ellen.
Véleményünk szerint a rekultivációnak számos, ennél sokkal elfogadhatóbb, természet- és környezetbarát módja lehetne: kezdve a kulturálistól (pl. a Káli-medence szoborparkja vagy egy amphiteátruma, mely akár a kapolcsi Művészetek Völgyével karöltve vagy akár önállóan is működhetne időszakosan a nyári hónapokban; szabadtéri mozi) az oktatásig (geológiai és földtörténeti tanösvény) vagy sportolásig (rövid sziklamászó gyakorló pályák, ill. akár teniszpálya) stb., stb.
2020. december elején jelent meg a Balatontipp internetes újságban egy cikk, mely sok szempontból összefoglalja a helyzetet: (https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dupla-aranytojast-tojo-tyuk-sittlerakassal-kezelik-a-tajsebet-a-balaton-felvidek-sziveben/).
További jól használható információt tartalmaz a http://brte.hu/hirek.html internetes portál is.
A tárgyban született kormányhatározat megállapítja, hogy a 40 évig tartó építésisitt- és törmeléklerakás engedélyezéséhez környezetvédelmi tanulmányra nincs szükség, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Rekultiváció címkével engedélyeznék, hogy hatalmas mennyiségű építési hulladékot és egyéb, elvileg nem veszélyes hulladékkal töltsék fel a bányagödröt (ki fogja ezt ellenőrizni?).
Megkerestük a problémával a két, területileg illetékes országgyűlési képviselőnket is: Rig Lajos támogatta a kezdeményezésünket és a Parlamentben is megpróbált eljárni ezen ökológia időzített bomba felszámolása és hatástalanítása érdekében. Szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága megtárgyalja a rendesi bánya ügyét. Azonban sajnos ebből a környezetvédelmi problémából is politikai szavazás lett, és a Bizottság még tárgysorozatba se vette a javaslatot. A téma tárgybavételének elutasítására szavazó egyetlen országgyűlési képviselő sem indokolta meg, hogy miért van ellenvetése. Ez teljeséggel elfogadhatatlan.
Állítsuk meg közösen ezt a potenciális ökológiai bombát és ne engedjük, hogy közös természeti értékeinket tovább pusztítsuk, veszélyeztetve ezzel gyermekeink, unokáink jövöjét is!
Fotó: Győrffy Árpád
Balatonrendes és a környező települések lakói, nyaralótulajdonosai és az ide látogató, pihenni vágyó turisták nevében tiltakozunk, hogy Balatonrendes területén építésisitt- és törmeléklerakó létesüljön.
Balatonrendes a legkisebb vízparti település a Balaton partján. A tó partján fekvő kis falu a Káli-medence világörökség-várományos területének központjában helyezkedik el.
A vízparttól kevesebb mint 1 km-re lévő Rendesi-hegy, számos védett növényi fajoknak is otthont adó, erdőkkel, szőlőültetvényekkel övezett ökológiai környezetében működő, vörös homokkő bányája által ejtett tájseb (ld. csatolt kép) rekultivációját a bányát üzemeltető, 2026-ig tartó kitermelési engedéllyel rendelkező Mészkő-Polgár Kft. úgy kívánja megvalósítani, hogy a bányagödröt építési törmelékkel és sittel tölti fel.
A már meglévő és a jövőben kibányászott kő helyén keletkező bányagödröket 40, azaz negyven évig tervezi folyamatosan különböző helyekről származó építési sittel, üveghulladékkal, betonnal, betonkészítési iszappal, kotrási meddővel és egyéb, ún. "nem veszélyesnek" besorolt hulladékkal naponta ca. 120 tonna mennyiségben feltölteni.
Ezen környezetromboló tevékenység közben pedig folyamatosan dübörögnének a sittet és hulladékot szállító hatalmas teherautók a 71-es főútról a falun át a bánya területéig zajt, szállóport okozva, ellehetetlenítve az itt élők nyugalmát, egészséges környezetét.
Mivel ezen anyagok elhelyezését nem hulladék „lerakás”-nak, hanem hulladék „hasznosítás”-nak nevezik - mert annak lerakásával kívánják a hulladékot rekultivációra használni -, a tevékenységnek jelenleg jogszabályi akadálya nincs.
Ezért ennek megakadályozására a Balaton és a Káli-medence ökológiai kincsének megvédésére nem látszik más lehetőség, mint a széleskörű társadalmi összefogás, melyben bízva indítjuk útjára ezen felhívásunkat és tiltakozásunkat a kitermelés helyének sittel és építési törmelékkel való feltöltése ill. a bánya működési engedélyének 2026. éven túli meghosszabbítása ellen.
Véleményünk szerint a rekultivációnak számos, ennél sokkal elfogadhatóbb, természet- és környezetbarát módja lehetne: kezdve a kulturálistól (pl. a Káli-medence szoborparkja vagy egy amphiteátruma, mely akár a kapolcsi Művészetek Völgyével karöltve vagy akár önállóan is működhetne időszakosan a nyári hónapokban; szabadtéri mozi) az oktatásig (geológiai és földtörténeti tanösvény) vagy sportolásig (rövid sziklamászó gyakorló pályák, ill. akár teniszpálya) stb., stb.
2020. december elején jelent meg a Balatontipp internetes újságban egy cikk, mely sok szempontból összefoglalja a helyzetet: (https://www.balatontipp.hu/balatoni_hirek/dupla-aranytojast-tojo-tyuk-sittlerakassal-kezelik-a-tajsebet-a-balaton-felvidek-sziveben/).
További jól használható információt tartalmaz a http://brte.hu/hirek.html internetes portál is.
A tárgyban született kormányhatározat megállapítja, hogy a 40 évig tartó építésisitt- és törmeléklerakás engedélyezéséhez környezetvédelmi tanulmányra nincs szükség, ami teljes mértékben elfogadhatatlan. Rekultiváció címkével engedélyeznék, hogy hatalmas mennyiségű építési hulladékot és egyéb, elvileg nem veszélyes hulladékkal töltsék fel a bányagödröt (ki fogja ezt ellenőrizni?).
Megkerestük a problémával a két, területileg illetékes országgyűlési képviselőnket is: Rig Lajos támogatta a kezdeményezésünket és a Parlamentben is megpróbált eljárni ezen ökológia időzített bomba felszámolása és hatástalanítása érdekében. Szerette volna elérni, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága megtárgyalja a rendesi bánya ügyét. Azonban sajnos ebből a környezetvédelmi problémából is politikai szavazás lett, és a Bizottság még tárgysorozatba se vette a javaslatot. A téma tárgybavételének elutasítására szavazó egyetlen országgyűlési képviselő sem indokolta meg, hogy miért van ellenvetése. Ez teljeséggel elfogadhatatlan.
Állítsuk meg közösen ezt a potenciális ökológiai bombát és ne engedjük, hogy közös természeti értékeinket tovább pusztítsuk, veszélyeztetve ezzel gyermekeink, unokáink jövöjét is!
Fotó: Győrffy Árpád