1,000 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Magyarország Kormánya
Igazságos lakástámogatási rendszert a természeti értékek védelméért!
.png)
Az Értékmentő Közösségek civil szerveződés javaslata a lakástámogatási rendszer újragondolására a Balaton térségének védelmében:
A Balaton térségében zajló lakásépítési hullám nem a lakhatást, hanem a befektetési célú fejlesztéseket támogatja. A jelenlegi szabályozás olyan ingatlanok építését segíti, amelyek nem életvitelszerű lakhatásra, hanem profitcélra épülnek, miközben a térség tájképi, természeti és épített örökségi értékei visszavonhatatlanul sérülnek — javaslatunk ezt a folyamatot képes lassítani és megállítani.
Az elmúlt évtizedben 15 000 új lakást értékesítettek a tóparti településeken, és számos projekt van kivitelezés és előkészítés alatt. A beruházók HÉSZmódosítások révén próbálják növelni a beépítést, az 5%-os áfával és a lakáshitelekkel pedig jelentős többletprofitot érnek el. A térségben ma is zajlanak nagy volumenű fejlesztések: Balatonalmádiban a volt kemping és a városközpont környéke épül át, Csopakon és Alsóörsön a beépítés növelése érdekében módosítják a HÉSZt, Balatonfüreden pedig sorra indulnak az új projektek.
Ezzel párhuzamosan lassul az értékesítés, nő az eladatlan lakások száma, ami azt mutatja, hogy a fejlesztések ütemét nem igazolja a kereslet, miközben a környezet terhelése folyamatosan nő.
A lakásnak minősített, valójában befektetési célú fejlesztések után már az áfakülönbözeten is jelentős haszon maradt a beruházóknál, miközben a következmények a térségre hárulnak: a lakhatás megfizethetetlenné válása miatt elvándorlás indult meg, az alapvető szolgáltatásokban tartós munkaerőhiány alakult ki, az infrastruktúra és a közműhálózat túlterheltté vált, a spekuláció tovább hajtja fel az árakat, a tömeges lakásépítés pedig torzítja a turisztikai keresletet, hiszen a lakástulajdonos nem vendég, és a saját ingatlan közvetlen konkurenciát jelent a szálláshelyeknek.
Mindezt súlyosbítja, hogy az önkormányzatok bevételtől esnek el, mert a lakások alacsony adókulccsal adóznak, miközben egy panzió, szálloda vagy kemping több adónemben és hosszú távon biztosítana stabil bevételt.
A jelenlegi rendszer nem különbözteti meg az otthont, a nyaralót és a befektetési célú ingatlant, így a támogatások és kedvezmények ma mindegyikre ugyanúgy járnak. Más országokban ez a különbségtétel a lakáspolitika alapja: az otthon kedvezményes elbírálás alá esik, a nyaraló magasabb adókulcsot kap, a további ingatlanokat pedig egyértelműen befektetésként kezelik.
A piacot nem a helyi lakosok vagy a hagyományos nyaralótulajdonosok torzítják, hanem a befektetési célú, tömeges ingatlanszerzés. A térségben ma már nem ritka a több tucat lakást birtokló és kiadó szereplő, ami jól mutatja, hogy a probléma rendszerszintű.
Az ingatlanépítések indokolatlanul ritkán említett velejárója a Balaton ökológiai rendszerének gyengítése: a természetes élőhelyek felszámolása, a területek felszabdalása és a vándorlási útvonalak megszűnése gyengíti a tó klímaválságra adott természetes reakcióját.
Gyakran elhangzó érv, hogy a lakásépítések visszafogása ártana az építőiparnak, így a gazdaságnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az építőipar kapacitásai átcsoportosíthatók olyan területekre, amelyek a kormány céljaival is összhangban vannak: infrastruktúrafejlesztésre, energetikai korszerűsítésre és egy országos bérlakásprogram megvalósítására.
A probléma nem csupán balatoni, hanem országos jelenség, amely a nagyvárosokban és más turisztikai térségekben is jelen van.
A Balaton térségében zajló lakásépítési hullám nem a lakhatást, hanem a befektetési célú fejlesztéseket támogatja. A jelenlegi szabályozás olyan ingatlanok építését segíti, amelyek nem életvitelszerű lakhatásra, hanem profitcélra épülnek, miközben a térség tájképi, természeti és épített örökségi értékei visszavonhatatlanul sérülnek — javaslatunk ezt a folyamatot képes lassítani és megállítani.
Az elmúlt évtizedben 15 000 új lakást értékesítettek a tóparti településeken, és számos projekt van kivitelezés és előkészítés alatt. A beruházók HÉSZmódosítások révén próbálják növelni a beépítést, az 5%-os áfával és a lakáshitelekkel pedig jelentős többletprofitot érnek el. A térségben ma is zajlanak nagy volumenű fejlesztések: Balatonalmádiban a volt kemping és a városközpont környéke épül át, Csopakon és Alsóörsön a beépítés növelése érdekében módosítják a HÉSZt, Balatonfüreden pedig sorra indulnak az új projektek.
Ezzel párhuzamosan lassul az értékesítés, nő az eladatlan lakások száma, ami azt mutatja, hogy a fejlesztések ütemét nem igazolja a kereslet, miközben a környezet terhelése folyamatosan nő.
A lakásnak minősített, valójában befektetési célú fejlesztések után már az áfakülönbözeten is jelentős haszon maradt a beruházóknál, miközben a következmények a térségre hárulnak: a lakhatás megfizethetetlenné válása miatt elvándorlás indult meg, az alapvető szolgáltatásokban tartós munkaerőhiány alakult ki, az infrastruktúra és a közműhálózat túlterheltté vált, a spekuláció tovább hajtja fel az árakat, a tömeges lakásépítés pedig torzítja a turisztikai keresletet, hiszen a lakástulajdonos nem vendég, és a saját ingatlan közvetlen konkurenciát jelent a szálláshelyeknek.
Mindezt súlyosbítja, hogy az önkormányzatok bevételtől esnek el, mert a lakások alacsony adókulccsal adóznak, miközben egy panzió, szálloda vagy kemping több adónemben és hosszú távon biztosítana stabil bevételt.
A jelenlegi rendszer nem különbözteti meg az otthont, a nyaralót és a befektetési célú ingatlant, így a támogatások és kedvezmények ma mindegyikre ugyanúgy járnak. Más országokban ez a különbségtétel a lakáspolitika alapja: az otthon kedvezményes elbírálás alá esik, a nyaraló magasabb adókulcsot kap, a további ingatlanokat pedig egyértelműen befektetésként kezelik.
A piacot nem a helyi lakosok vagy a hagyományos nyaralótulajdonosok torzítják, hanem a befektetési célú, tömeges ingatlanszerzés. A térségben ma már nem ritka a több tucat lakást birtokló és kiadó szereplő, ami jól mutatja, hogy a probléma rendszerszintű.
Az ingatlanépítések indokolatlanul ritkán említett velejárója a Balaton ökológiai rendszerének gyengítése: a természetes élőhelyek felszámolása, a területek felszabdalása és a vándorlási útvonalak megszűnése gyengíti a tó klímaválságra adott természetes reakcióját.
Gyakran elhangzó érv, hogy a lakásépítések visszafogása ártana az építőiparnak, így a gazdaságnak. A valóság ezzel szemben az, hogy az építőipar kapacitásai átcsoportosíthatók olyan területekre, amelyek a kormány céljaival is összhangban vannak: infrastruktúrafejlesztésre, energetikai korszerűsítésre és egy országos bérlakásprogram megvalósítására.
A probléma nem csupán balatoni, hanem országos jelenség, amely a nagyvárosokban és más turisztikai térségekben is jelen van.
Miért fontos?
Ezért kérjük a döntéshozókat, hogy olyan támogatási és adózási rendszert hozzanak létre, amely egyértelműen megkülönbözteti az otthont, a nyaralót és a befektetési célú ingatlant: az otthont támogatja, a nyaralót magasabb adókulccsal kezeli, a befektetési célú ingatlanokra pedig arányos közteherviselést ír elő, nem ösztönzi a spekulációt, védi a természeti és táji értékeket, és biztosítja, hogy a Balaton térsége élhető maradjon a helyiek számára is.