EL A KEZEKKEL A PILISTŐL! – Ne csináljanak hulladéktemetőt a Pilisből!

Tisztelt dr. Bartus Adrienn Főosztályvezető Asszony!
 Tisztelt dr. Tarnai Richárd Főispán Úr!
 Tisztelt dr. Cserkúti Szabolcs Főosztályvezető Úr! 

Van a Pilisben egy gyönyörű völgy, és ott egy csodálatos, természetközeli település. Ez az otthonunk: CSOBÁNKA – A PILIS GYÖNGYSZEME. Azért szeretünk itt élni, mert közel az erdő, tavasszal a madarak csicseregnek, nyáron a tücskök ciripelnek, ősszel a szarvasbikák bőgnek. A levegő mindig pár fokkal hűvösebb, mint a városban, ahonnan sokan éppen a völgy tüdőbetegek számára is előnyös szubalpin klímája miatt költöznek ide. 

A Pilis hegység és a Kevélyek ölelésében megbújó Csobánka, a fölé magasodó Oszoly-csúcs és a környékbeli hegyek-völgyek között kanyargó turistaútvonalak (köztük az Országos Kéktúra vagy a magyar Szent Jakab zarándokút nyomvonala) nem véletlenül a budapestiek kedvelt, könnyen elérhető kirándulóhelyei. Hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán, az Országos Ökológiai Hálózat „magterületén”, a Pilisi Bioszféra Rezervátum részeként Natura 2000 besorolású, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és madárvédelmi területen fekvő település és környezete nemcsak lenyűgöző, de számos védett növény- és állatfaj otthona. 

Sok sebet kapott a mi kis falunk már az elmúlt években is, hiszen a Megyeri híd átadása óta jelentősen megnőtt az átmenő gépjárműforgalom, és egy ideje a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér rendkívüli módon megnövekedett forgalmát bonyolító le- és felszálló légifolyosók is felettünk húzódnak. Ez megnövekedett környezetterheléssel, elsősorban zaj- és levegőszennyezéssel jár. 

Ezt a már így is törékeny egyensúlyt akarja most egy bányavállalkozó ipari területté silányítani, a település határában közel 20 éve bezárt Csobánka I. – Dolomit védnevű bánya újranyitásával és a bányagödör sittel való feltöltésével! 

Az ehhez szükséges élővilág- és tájvédelmi hatásbecslési dokumentációban és környezetvédelmi hatásvizsgálatban olyasmik olvashatók, hogy Csobánka „ipari település” (?!), és a bánya működése „nincs hatással” a védett terület kiemelt jelentőségű növény- és állatvilágára, illetve a hatások „a bányatelken belül tarthatók”. Az emberről – mint élő entitásról – szó sem esik. A „földmunkák során keletkező földhulladékot a Natura 2000 területen deponálni, elhelyezni nem szabad”, de a máshonnan idehordott sitt „nem terheli a környezet állapotát”. A karsztos alapkőzeten található Csillaghegyi források vízgyűjtő területe – mint sérülékeny vízbázis – szóba sem kerül. De a robbantással, darálással járó tevékenység és a minimum 14 éven át napi 10 órában közlekedő 40 tonnás teherautók sem tesznek semmi kárt a természetes és épített környezetben, a régi falusi házakban, az eleve keskeny és silány minőségű utakban és az alattuk húzódó közművekben. Sőt, a szálló pornak és az állandó zaj- és levegőszennyezésnek sincsenek egészségkárosító következményei, ahogy a környékbeli településeken negyedóránként áthaladó nyergesvontatók sem lesznek hatással az itt élők életére és az ingatlanjaik értékére. 

De ha ez nem lenne elég,a bányavállalkozó eddigi tevékenységét és céghálóját rettenetes hulladékhegyek (pl. Dunakeszin és Fóton), engedély nélküli (köztük kétes veszélyességű) hulladék elhelyezése, szabálysértési bírságok, 100 milliós adótartozás, adóbevallási- és éves beszámoló benyújtási kötelezettség elmulasztása, NAV-végrehajtások sora, felszámolás, kényszertörlés, adószám megszüntetés, tevékenységtől eltiltás… szegélyezik. 

Nekünk, egyszerű állampolgároknak egy is elég lenne ezek közül, hogy elkaszáljon bennünket bármelyik hatóság. Ez a vállalkozó azonban mindig kap újabb engedélyt. Vajon mi kell még ahhoz, hogy végleg eltiltsák ettől a tevékenységtől??? 

Tisztelettel kérjük az érintett települések lakossága nevében, hogy NE ENGEDÉLYEZZÉK a Csobánka I. – Dolomit védnevű bánya újranyitását és a bányagödör sittel való feltöltését. 

Az érintett települések lakosai

Csobánka
Pilisvörösvár
Pomáz 
Budakalász
Pilisborosjenő
Piliscsaba
Pilisszántó
Solymár
Szentendre