Címzett: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a hazai agrár- és drogpolitikai szabályozásért felelős jogalkotók.
Az ipari kender szabályozásának észszerűsítéséért és a magyar gazdák versenyképességéért!
Tisztelt Döntéshozók!
Mi, alulírott magyar mezőgazdasági termelők, agrár szakemberek, feldolgozók és a fenntartható gazdaság iránt elkötelezett állampolgárok, azzal a határozott kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy vizsgálják felül és módosítsák az ipari kender (Cannabis sativa L.) szabályozására vonatkozó elavult, betarthatatlan és gazdasági hátrányt okozó jogszabályokat.
Az ipari kender a XXI. század egyik legígéretesebb zöld növénye, amely hatalmas kitörési pontot jelenthetne a magyar mezőgazdaság számára. A jelenlegi bürokratikus és jogi környezet azonban nem támogatja, hanem gyakorlatilag ellehetetleníti a hazai kendertermesztést és -feldolgozást.
Ezért az alábbi két pontban követeljük a szabályozás azonnali és gyökeres megváltoztatását:
1. Az ipari kender virágzatának különválasztása a mák-vegyületek kategóriájától
Jelenleg az ipari kender virágzatának hatóanyagait (különös tekintettel a nem pszichoaktív CBD-re és más hasznos kannabinoidokra) a jogalkotás sok esetben indokolatlanul szigorúan, az ópiummák alkaloidjaival egy tekintet alá eső, veszélyes kábítószer-alapanyagként kezeli.
- A probléma: Az ipari kender (melynek THC-tartalma a törvényes 0,3% alatti határértéken belül van az EU-ban, hazánkban ez 0,2%) biológiailag és hatásmechanizmusát tekintve semmilyen közösséget nem mutat a függőséget okozó ópiumszármazékokkal. Az egy kalap alá vétel szakmailag hibás és megbélyegző.
- Kérésünk: Az ipari kender virágzatát és annak nem pszichoaktív kivonatait vegyék ki a mák-vegyületek és a kábítószer-prekurzorok szigorú korlátozás alá eső csoportjából. Kapjon a növény egy önálló, mezőgazdasági és ipari célú, észszerűsített szabályozási státuszt, amely igazodik az Európai Unió progresszív irányelveihez.
2. A szántóföldről történő beszállítás és a zárt térben való feldolgozás engedélyezése
A jelenlegi jogértelmezések és hatósági elvárások gyakran arra kényszerítik a gazdákat, hogy az ipari kender virágzatát közvetlenül a szántóföldön dolgozzák fel, vagy ott tegyék alkalmatlanná a „további visszaélésekre”, mielőtt elszállíthatnák.
„A szántóföldi feldolgozás kötelezettsége a XXI. században agrárgazdasági képtelenség.”
- A probléma: A szabad ég alatt, a szántóföldön történő feldolgozás technológiailag kivitelezhetetlen. Az időjárási viszontagságok (eső, por, szél), a higiéniai minimumok hiánya és a precíziós gépek áramigénye miatt a virágzat minősége a földön megsemmisül vagy drasztikusan leromlik. A gazda így képtelen a piac által elvárt, tiszta, magas minőségű alapanyagot előállítani.
- Kérésünk: Biztosítsák a jogi lehetőséget arra, hogy a regisztrált és ellenőrzött gazda a learatott kender virágzatot szabadon és legálisan beszállíthassa a szántóföldről a saját vagy a szerződött partnere zárt feldolgozó üzemébe, magtárába vagy szárítójába. A nyomonkövethetőség garantálható adminisztratív úton (szállítási dokumentumok, előzetes bejelentés) anélkül, hogy a termést a földön kellene tönkretenni.
Miért halaszthatatlan a változtatás?
- Versenyhátrány: Míg a környező országokban (pl. Ausztria, Szlovénia, Lengyelország) virágzik a kenderipar, a magyar gazdák a bürokrácia miatt versenyképtelenek.
- Gazdasági veszteség: A magyar föld kiválóan alkalmas kendertermesztésre. Az észszerűsítéssel munkahelyek jönnének létre a vidéki régiókban, és komoly adóbevételhez jutna a költségvetés.
- Fenntarthatóság: A kender kiváló talajjavító és szén-dioxid-megkötő növény, amelynek támogatása a klímavédelmi célokat is szolgálja.
Kérjük a Tisztelt Döntéshozókat, hogy hallgassák meg a magyar gazdák szavát, vessenek véget a szakmailag megalapozatlan korlátozásoknak, és tegyék lehetővé, hogy a kender a magyar vidék megújulásának eszköze lehessen!
Miért fontos?
1. A közös csoportosítás: A mák és a kender "jogi ikertestvérek"
A kender a mák vegyületeivel van egy csoportban, a szabályozás alapjait tekintve.
Mindkét növényt pontosan ugyanaz a kormányrendelet szabályozza:
Mindkét növényt pontosan ugyanaz a kormányrendelet szabályozza:
- Jogszabály: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet
- Címe: A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről.
A jogalkotó már a rendelet címében és hatályában összemossa a két kultúrát. Emiatt az ipari kenderre (aminek nincs bódító hatása, hiszen a törvényes THC határértéke 0,2% alatti) automatikusan rásül a „kábítószer előállítására alkalmas növény” bélyeg, és a mákkal megegyező szigorú felügyelet alá esik.
2. A virágzat besorolása és a "szántóföldi csapda"
Egy konkrét paragrafuson alapul, amelyet ráadásul egy korábbi módosítás (607/2022. Korm. rendelet) még szigorúbbá tett:
- Pontos paragrafus: 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés h) pontja.
Ez a passzus szó szerint kimondja, hogy az a gazdálkodó szervezet, amely ipari mákszalmát, kifejtetlen máktokot, vagy alacsony THC-tartalmú kender virágzatát begyűjti, csépli, tárolja vagy felvásárolja, a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal köteles azt bejelenteni a gyógyszerészeti hatóságnak (ez a NNGYK – Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, korábbi nevén OGYÉI).
Hogyan teremti meg ez a paragrafus a problémát?
- A termesztés még egyszerű: Ha a gazda csak kenderrostot vagy kendermagot akar előállítani, azt viszonylag könnyen megteheti a 3. § (1) bekezdése alapján (csak a kormányhivatal felé kell bejelenteni a fémzárolt vetőmagot).
- A virágzatnál bezárul a csapda: Amint a gazda a növény virágzatához nyúl (amiben a gazdaságilag értékes CBD és más kannabinoidok vannak), a törvény azonnal áthelyezi őt a normál mezőgazdaságból a szigorú gyógyszerészeti/kábítószer-ellenőrzési zónába.
Mivel egy átlagos szántóföldi gazdának nincs NNGYK (OGYÉI) engedélye és speciális kábítószer-raktára a virágzat tárolására és szállítására, jogilag nem pakolhatja fel a nyers kendervirágzatot a pótkocsira, hogy beszállítsa a saját magtárába vagy szárítójába.
Ez kényszeríti ki azt az agrárgazdasági képtelenséget, hogy a virágot vagy ott helyben a szántóföldön kellene feldolgozni/leválasztani a magról, vagy ott kell hagyni megsemmisülni, mert a föld elhagyásához már olyan szintű gyógyszerhatósági engedélyek kellenének, amiket egy normál családi gazdaság képtelen kitermelni.
A petíció tehát jogilag teljesen megalapozott: a 162/2003. Korm. rendelet 1. § (4) bekezdésének módosítását követeli, hogy az alacsony THC-val (0,2% alatti) rendelkező kender virágzata szabadon mozgatható mezőgazdasági termény legyen, ne pedig a mákszalmával egyenértékű, ellenőrzött anyag.
