Vonja vissza az autósokat rendkívül hátrányosan érintő, ám a biztosítótársaságoknak indokolatlanul kedvező, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet 2. § (3a) bekezdésének rendelkezéseit.
Az új rendelet megtervezése előtt folytasson széleskörű és nyilvános társadalmi egyeztetést a biztosítótársaságok és a gépjármű-tulajdonosok csoportjaival.
Nem akarunk elfogadni egy olyan rendeletet, amely aránytalanul bünteti az autós közösséget.
Nem akarjuk elfogadni, hogy ennyire szabad mérlegelést kapjanak a biztosítótársaságok az állampolgárok rovására!
Gépjármű-tulajdonosként olyan rendeletet akarunk, amely arányos és igazságos!
A Totalcar cikke részletesen sorolja a problémákat.
https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2019/11/20/hogyan_ugrik_negyszeresere_az_autod_kotelezoje/
Összefoglalva, a Magyar Autóklub állásfoglalásából:
"A jelenlegi rendelet egy olyan, a biztosítók javára szóló, korlátok nélküli felhatalmazást tartalmaz, mely alapján a biztosítók az egyes kártörténeti adatokat saját belátásuk szerinti, és a bonus-malus besoroláson túli további korrekciós tényezőként is figyelembe vehetik a biztosítási díjak megállapítása során. A biztosítók élve is ezen rendeleti felhatalmazással az utóbbi években rendszeresen is alkalmaznak díjszámításuk során ún. károkozói pótdíjat, mely az adott üzemben tartó szerződését érintő biztosítási díjakat jelentősen megemeli.
Az emelés módja és mértéke egész képtelen eredményekre vezet adott esetben első károkozás esetén is, akár olyan biztosítottnak, aki 10 éve kármentes volt, a 40.000,-Ft-os díja annak négyszeresét meghaladó összegre, 170.000,-Ft-ra emelkedhet, illetve amennyiben ugyanazon tulajdonosnak esetleg két gépkocsi áll az üzemeltetésében, akkor például a 200.000,-Ft-os károkozása esetén is a kétszer 40.000,-Ft-os díja kétszer 170.000,-Ft-os összegre emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja.
További anomália, hogy ugyan a bonus-malus rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a károkozó inkább maga rendezze a károsult kárát, és ezzel a miniszteri rendelet szerinti bonus-malus besorolása változatlan marad, ez azonban nem érinti a biztosító által alkalmazásra kerülő károkozói pótdíj mértékét, azaz még akkor is károkozói pótdíjat kell fizetnie a biztosító részére, amennyiben a biztosító semmilyen szolgáltatást nem teljesít, mert az ügyfél maga rendezi a károsult teljes kárát.
Fenti képtelen következményeken túlmenően a miniszteri rendelet tárgyi rendelkezése a jogállamiság követelményét sérti azáltal, hogy a törvényi felhatalmazáson túlmenő módon „delegálja” a károkozás miatti díjmegállapítás jogát az egyes biztosítókra, továbbá átláthatatlanságot is jelent, hiszen egyes biztosítók biztosítási feltételeiben 40-50 oldalas (!) apróbetűs feltételekben akár naponta változtathatja a díjmértéket, mint ahogy például az egyik biztosító egy hónapon belül háromszor is változtatta, a korlátozás csak annyi, hogy ezt 60 nappal előtte nyilvánosságra kell hozza."
Kiverte a biztosítékot a kgfb mostani rendszere
2019. december 15. Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban. https://www.azenpenzem.hu/cikkek/kiverte-a-biztositekot-a-kgfb-mostani-rendszere/
100 aláírás gyűlt össze.
50 aláírás gyűlt össze.
25 aláírás gyűlt össze.
10 aláírás gyűlt össze.
A Totalcar.hu részletesen elemzi a helyzetet - https://totalcar.hu/magazin/kozelet/2019/11/20/hogyan_ugrik_negyszeresere_az_autod_kotelezoje/
A Magyar Autóklub az Alapvető Jogok Biztosához fordult a rendelet vélt Alaptörvénnyel ellentétes mivolta miatt. https://www.autoklub.hu/klub/hirek/kezdemenyezes-az-alapveto-jogok-biztosa-fele/
