100 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Magyar Köztársaság Országgyűlése
Állítsuk helyre az igazságszolgáltatás törvényességét!
Állítsák helyre az igazságszolgáltatás törvényességét! Az 1956 utáni kommunista belügyminiszter, Biszku Béla perében elszenvedett kudarctól frusztrált Ibolya Tibor, budapesti főügyész a Magyar Jog 2015. évi 9. számában megjelent Egy önkényuralmi bizonyítékértékelési elmélet továbbéléséről című cikkében a bűnösség bizonyításának radikális megkönnyítését indítványozza az ügyészség hatékonyságának javítása érdekében.
"A közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolatának látszólag tetszetős elméletével az a fő probléma, hogy jogállami keretek között, valódi bűncselekmény bebizonyításának megkísérlésekor, különösen összetett, több szereplős, bonyolult ügyek esetén nagyon sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása, még gondos, szakszerű nyomozás lefolytatását követően is. A személyi bizonyítás néhány látványos kudarca, a felismertetés hibái vagy a szubjektíve igaz, de objektíve hamis tanúvallomások negatív szerepének felismerése, a krimináltechnika hihetetlen fejlődésével együtt egyébként is világszerte az objektív bizonyítékok felértékelődését hozta magával. Ezek a közvetett bizonyítékok azonban egy ügyön belül sem alkotnak feltétlenül egyetlen zárt logikai láncolatot, lehetséges, hogy egymás mellett több láncolat is kialakítható, amelyek mind ugyanazon vádlott személyére mutatnak, de nem kapcsolhatók össze, mégis valamilyen zárt rendszert alkotnak."
És ez összeegyeztethető az "ítéleti bizonyosság" Kúria szerinti, a bíró belső meggyőződésén alapuló, kissé szubjektív értelmezésével, melynek alapján a bíró naivitásától függően bármilyen érvelés elfogadható kétséget kizáró bizonyításként, ami után a bíró elméjében nem marad kétség. Ezen az alapon a vádlott bűnösségének logikailag korrekt bizonyítása nélkül is elítélhető a bíró belső meggyőződése alapján, koncepciós perek folytatását téve lehetővé.
A jogsértések orvoslása céljából a hitvány gazember Ibolya Tibor főügyészt, és az őt makacsul hivatalában megtartó ostoba Polt Péter legfőbb ügyészt el kell távolítani az ügyészségről. Törvényt kell alkotni, hogy a bíróságok büntetőeljárásban a korábban (2015-ig) megszokott módon, az In dubio pro reo elvet, miszerint csak kétséget kizáróan bizonyított tény értékelhető a terhelt terhére következetesen érvényesítő tisztességes eljárásban ítélkezzenek.
A média és az ügyészség kénye kedve szerint folytatott koncepciós pereket felül kell vizsgálni. Például Gyárfás Tamás és Ihász Sándor főügyész ellen ilyen koncepciós eljárás folyik. De sok más példát is említhetnék.
"A közvetett bizonyítékok zárt logikai láncolatának látszólag tetszetős elméletével az a fő probléma, hogy jogállami keretek között, valódi bűncselekmény bebizonyításának megkísérlésekor, különösen összetett, több szereplős, bonyolult ügyek esetén nagyon sokszor lehetetlen a zárt logikai láncolat felállítása, még gondos, szakszerű nyomozás lefolytatását követően is. A személyi bizonyítás néhány látványos kudarca, a felismertetés hibái vagy a szubjektíve igaz, de objektíve hamis tanúvallomások negatív szerepének felismerése, a krimináltechnika hihetetlen fejlődésével együtt egyébként is világszerte az objektív bizonyítékok felértékelődését hozta magával. Ezek a közvetett bizonyítékok azonban egy ügyön belül sem alkotnak feltétlenül egyetlen zárt logikai láncolatot, lehetséges, hogy egymás mellett több láncolat is kialakítható, amelyek mind ugyanazon vádlott személyére mutatnak, de nem kapcsolhatók össze, mégis valamilyen zárt rendszert alkotnak."
És ez összeegyeztethető az "ítéleti bizonyosság" Kúria szerinti, a bíró belső meggyőződésén alapuló, kissé szubjektív értelmezésével, melynek alapján a bíró naivitásától függően bármilyen érvelés elfogadható kétséget kizáró bizonyításként, ami után a bíró elméjében nem marad kétség. Ezen az alapon a vádlott bűnösségének logikailag korrekt bizonyítása nélkül is elítélhető a bíró belső meggyőződése alapján, koncepciós perek folytatását téve lehetővé.
A jogsértések orvoslása céljából a hitvány gazember Ibolya Tibor főügyészt, és az őt makacsul hivatalában megtartó ostoba Polt Péter legfőbb ügyészt el kell távolítani az ügyészségről. Törvényt kell alkotni, hogy a bíróságok büntetőeljárásban a korábban (2015-ig) megszokott módon, az In dubio pro reo elvet, miszerint csak kétséget kizáróan bizonyított tény értékelhető a terhelt terhére következetesen érvényesítő tisztességes eljárásban ítélkezzenek.
A média és az ügyészség kénye kedve szerint folytatott koncepciós pereket felül kell vizsgálni. Például Gyárfás Tamás és Ihász Sándor főügyész ellen ilyen koncepciós eljárás folyik. De sok más példát is említhetnék.
Miért fontos?
Az igazságszolgáltatás törvényessége mindenek felett fontos. Az In dubio pro reo elvről Benjamin Franklin így vélekedett:
"it is better 100 guilty Persons should escape than that one innocent Person should suffer", azaz "jobb ha 100 bűnös megússza, mint ha egyetlen ártatlan szenved".
"it is better 100 guilty Persons should escape than that one innocent Person should suffer", azaz "jobb ha 100 bűnös megússza, mint ha egyetlen ártatlan szenved".