25 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium
Vidék Mentő Program – A magyar falvakért
Tárgy: Közérdekű bejelentés és petíció a magyar kistelepülések alapellátásának és költségvetési átláthatóságának biztosítására
Tisztelt Vidék- és Településfejlesztési Miniszter Úr!
Az ország kistelepülésein élő magyar állampolgárok nevében fordulok Önhöz. Figyelemmel kísérve a hazai önkormányzati gazdálkodást, egy olyan riasztó tendenciára lettünk figyelmesek, amely alapjaiban veszélyezteti a vidéki életminőséget.
Az elmúlt évek zárszámadási adatai és költségvetési tervei azt mutatják, hogy számos kistelepülésen a költségvetési főösszegek az elmúlt 5 évben drasztikus mértékben, esetenként háromszorosára nőttek. Ugyanezen időszak alatt azonban a lakosság számára elérhető alapvető közszolgáltatások – mint a posta, a mindennapi élelmiszerellátás vagy a helyi orvosi ügyelet – megszűntek vagy elérhetetlenné váltak.
Kérdéseink, amelyeket a választók nevében teszünk fel:
Milyen szakmai kritériumok alapján és milyen ellenőrzési mechanizmusok mentén történik a kistelepülések költségvetésének jóváhagyása, ha a növekvő források ellenére az alapellátás leépül?
Tisztelettel kérjük , egy „Vidék Mentő Program” elindítását, amely törvényileg garantálja minden, 500 fő alatti magyar településen az alapvető szolgáltatások (legalább egy élelmiszerbolt és heti rendszerességű egészségügyi ellátás) állami támogatással történő fenntartását.
Kérjük az Állami Számvevőszék bevonását egy rendkívüli, országos vizsgálatra, amely feltárja, hogy az elmúlt évek növekvő önkormányzati forrásai pontosan milyen fejlesztési célokat szolgáltak, és miért nem eredményezték a kistelepülések élhetőségének javulását.
Nem politikai párbeszédet, hanem tényeken alapuló, átlátható gazdálkodást és a vidéki lakosság méltóságát védő megoldásokat követelünk.
Várjuk megtisztelő válaszát arról, milyen intézkedéseket terveznek a kistelepülések elnéptelenedésének megállítására és a közpénzek átlátható felhasználásának biztosítására.
Tisztelt Vidék- és Településfejlesztési Miniszter Úr!
Az ország kistelepülésein élő magyar állampolgárok nevében fordulok Önhöz. Figyelemmel kísérve a hazai önkormányzati gazdálkodást, egy olyan riasztó tendenciára lettünk figyelmesek, amely alapjaiban veszélyezteti a vidéki életminőséget.
Az elmúlt évek zárszámadási adatai és költségvetési tervei azt mutatják, hogy számos kistelepülésen a költségvetési főösszegek az elmúlt 5 évben drasztikus mértékben, esetenként háromszorosára nőttek. Ugyanezen időszak alatt azonban a lakosság számára elérhető alapvető közszolgáltatások – mint a posta, a mindennapi élelmiszerellátás vagy a helyi orvosi ügyelet – megszűntek vagy elérhetetlenné váltak.
Kérdéseink, amelyeket a választók nevében teszünk fel:
Milyen szakmai kritériumok alapján és milyen ellenőrzési mechanizmusok mentén történik a kistelepülések költségvetésének jóváhagyása, ha a növekvő források ellenére az alapellátás leépül?
Tisztelettel kérjük , egy „Vidék Mentő Program” elindítását, amely törvényileg garantálja minden, 500 fő alatti magyar településen az alapvető szolgáltatások (legalább egy élelmiszerbolt és heti rendszerességű egészségügyi ellátás) állami támogatással történő fenntartását.
Kérjük az Állami Számvevőszék bevonását egy rendkívüli, országos vizsgálatra, amely feltárja, hogy az elmúlt évek növekvő önkormányzati forrásai pontosan milyen fejlesztési célokat szolgáltak, és miért nem eredményezték a kistelepülések élhetőségének javulását.
Nem politikai párbeszédet, hanem tényeken alapuló, átlátható gazdálkodást és a vidéki lakosság méltóságát védő megoldásokat követelünk.
Várjuk megtisztelő válaszát arról, milyen intézkedéseket terveznek a kistelepülések elnéptelenedésének megállítására és a közpénzek átlátható felhasználásának biztosítására.
Miért fontos?
Miért halnak meg a magyar falvak?”
„Több száz kistelepülésen látjuk ugyanazt a mintát: a község költségvetése papíron növekszik, mégis bezár a bolt, megszűnik a posta, és az időseknek kilométereket kell utazniuk egy szelet kenyérért.
Amikor a lakók megoldást kérnek, a döntéshozók gyakran azzal hárítanak: 'nincs rá keret', vagy 'nem kereskedelmi tevékenységünk'.
Mi egy olyan kampányt indítunk, amely nem a kifogásokat keresi, hanem megoldást követel az egész ország vidékére!
Elegünk van a 'tehetne, de nem tesz' típusú vezetőkből. És akik ígérgetnek de amikor oda kerül a helyzet elé akkor már nem támogatja!
Mi olyan települési gazdálkodást akarunk, ahol a közpénz valódi szolgáltatásokká alakul, nem pedig eltűnő milliókká és eladott közösségi épületekké.
A „nullás” gazdálkodás csapdája – Hová tűnik a vidék jövője?
Érdekes jelenségre hívjuk fel a figyelmet: sok település költségvetésében a bevétel és a kiadás összege évről évre forintra pontosan megegyezik. Papíron minden rendben van, a mérleg egyensúlyban – a valóságban mégis minden változatlan, vagy éppen romlik.
Miért gyanús ez?
A mozdulatlanság ára: Ha a bevétel és a kiadás mindig ugyanaz, az azt jelenti, hogy a településnek nincs fejlesztési tartaléka. Minden fillért felélnek a kötelező működtetésre, így sosem marad forrás valódi változásra, például egy új bolt nyitására vagy a közszolgáltatások fejlesztésére.
A "láthatatlan" pénzek: Amikor egy kistelepülés költségvetése évek alatt a többszörösére duzzad, évente, mint pl:
2024-ben kb. 220 fős település volt ma Márta KSH szerint 2026-ben 320 fős település lett és a további számokat is láthatjuk! De se bolt , se posta , se iskola , se óvoda , és háziorvosi ellátás is csak egy héten jó ha max 2 alkalommal van ha csak nem szabadság, betegség vagy tovább képzés van a háziorvosok részére!
És a " valós " számuk magukért beszélnek
2020. /Zárszámadás bevétel: 174.887.000
2021. / Zárszámadás bevétel: 207.130.000
2022. / Zárszámadás bevétel: 254.890.000
2023. / Zárszámadás bevétel: 351.131.000
2024. / Zárszámadás bevétel: 538.893.179
2025. / Zárszámadás bevétel: 577.628.000
2026. / Költségvetés bevétel: 332.022.500
.de a falu képe mégsem változik, a "nullás egyenleg" csak egy statisztikai trükk. A kérdés nem az, hogy elköltötték-e a pénzt, hanem az, hogy mire költötték, ha az emberek élete nem lett jobb?
Kérésünk - elvárásunk ezzel kapcsolatban az, hogy Nem „nullás” papírokra van szükségünk, hanem átlátható, fejlesztésalapú gazdálkodásra. Ne az legyen a cél, hogy a számlák „éppen kijöjjenek”, hanem az, hogy a közpénz végre az ott élők gyarapodását szolgálja!
Ha nálad is bezárt a bolt, ha nálad is ígérgetnek, de nem cselekszenek, és ha neked is eleged van a 'majd lesz valahogy' mentalitásból, csatlakozz hozzánk!
Tegyük vissza a falvainkat a térképre, követeljünk átláthatóságot és valódi közösségi jövőt!”
„Több száz kistelepülésen látjuk ugyanazt a mintát: a község költségvetése papíron növekszik, mégis bezár a bolt, megszűnik a posta, és az időseknek kilométereket kell utazniuk egy szelet kenyérért.
Amikor a lakók megoldást kérnek, a döntéshozók gyakran azzal hárítanak: 'nincs rá keret', vagy 'nem kereskedelmi tevékenységünk'.
Mi egy olyan kampányt indítunk, amely nem a kifogásokat keresi, hanem megoldást követel az egész ország vidékére!
Elegünk van a 'tehetne, de nem tesz' típusú vezetőkből. És akik ígérgetnek de amikor oda kerül a helyzet elé akkor már nem támogatja!
Mi olyan települési gazdálkodást akarunk, ahol a közpénz valódi szolgáltatásokká alakul, nem pedig eltűnő milliókká és eladott közösségi épületekké.
A „nullás” gazdálkodás csapdája – Hová tűnik a vidék jövője?
Érdekes jelenségre hívjuk fel a figyelmet: sok település költségvetésében a bevétel és a kiadás összege évről évre forintra pontosan megegyezik. Papíron minden rendben van, a mérleg egyensúlyban – a valóságban mégis minden változatlan, vagy éppen romlik.
Miért gyanús ez?
A mozdulatlanság ára: Ha a bevétel és a kiadás mindig ugyanaz, az azt jelenti, hogy a településnek nincs fejlesztési tartaléka. Minden fillért felélnek a kötelező működtetésre, így sosem marad forrás valódi változásra, például egy új bolt nyitására vagy a közszolgáltatások fejlesztésére.
A "láthatatlan" pénzek: Amikor egy kistelepülés költségvetése évek alatt a többszörösére duzzad, évente, mint pl:
2024-ben kb. 220 fős település volt ma Márta KSH szerint 2026-ben 320 fős település lett és a további számokat is láthatjuk! De se bolt , se posta , se iskola , se óvoda , és háziorvosi ellátás is csak egy héten jó ha max 2 alkalommal van ha csak nem szabadság, betegség vagy tovább képzés van a háziorvosok részére!
És a " valós " számuk magukért beszélnek
2020. /Zárszámadás bevétel: 174.887.000
2021. / Zárszámadás bevétel: 207.130.000
2022. / Zárszámadás bevétel: 254.890.000
2023. / Zárszámadás bevétel: 351.131.000
2024. / Zárszámadás bevétel: 538.893.179
2025. / Zárszámadás bevétel: 577.628.000
2026. / Költségvetés bevétel: 332.022.500
.de a falu képe mégsem változik, a "nullás egyenleg" csak egy statisztikai trükk. A kérdés nem az, hogy elköltötték-e a pénzt, hanem az, hogy mire költötték, ha az emberek élete nem lett jobb?
Kérésünk - elvárásunk ezzel kapcsolatban az, hogy Nem „nullás” papírokra van szükségünk, hanem átlátható, fejlesztésalapú gazdálkodásra. Ne az legyen a cél, hogy a számlák „éppen kijöjjenek”, hanem az, hogy a közpénz végre az ott élők gyarapodását szolgálja!
Ha nálad is bezárt a bolt, ha nálad is ígérgetnek, de nem cselekszenek, és ha neked is eleged van a 'majd lesz valahogy' mentalitásból, csatlakozz hozzánk!
Tegyük vissza a falvainkat a térképre, követeljünk átláthatóságot és valódi közösségi jövőt!”