Címzett: Gajdos László - Magyaroszág az Élő Környezetért Felelős Minisztere

Több empátiát, kevesebb erőszakot a kutyázásban!

Több empátiát, kevesebb erőszakot a kutyázásban!

Alulírottak, kutyákkal és egyéb társállatokkal foglalkozó szakemberek csoportja (állatorvosok, állatgondozók, trénerek, viselkedésterápiás oktatók, állatvédelmi alapítványok és egyesületek vezetői, önkéntesek, kutyakozmetikusok, kutyapanziót, kutyanapközit üzemeltetők), valamint elkötelezett állattartók az alábbi nyílt levélben arra kérjük az új kormányt és a döntéshozókat, hogy támogassák megfelelő jogi környezet kialakításával és széles körben elérhető edukációs lehetőségek biztosításával, hogy minden állattal való foglalkozás (pl. tréning, ápolás, állatorvosi ellátás) során egyre kevesebb elkerülhető stressz, félelem és kényszer jelenjen meg, és egyre több olyan gyakorlat terjedjen el, amely erősíti az ember és állat közötti bizalmat és jól működő kapcsolatot.

Kérjük olyan szakmai és jogi szabályozási környezet kialakítását, amely a korszerű állatjóléti tudomány eredményeire épül, és biztosítja mindazon eszközök, módszerek és gyakorlatok szakmai felülvizsgálatát, amelyek alkalmazása során az állat fájdalmat, félelmet, distresszt, kényszert vagy egyéb elkerülhető kellemetlenséget élhet át, illetve amelyek nem felelnek meg a modern állatjóléti elveknek. Itt különösen gondolunk azokra az averzív tréningeszközök (például a fojtónyakörvek, a szöges nyakörvek és az elektromos nyakörvek stb.), valamint az averzív tréning gyakorlatokra (például fájdalomokozás, megfélemlítés, póráz”korrekció”, ingerelárasztás, viselkedéselnyomás, szociális interakciók visszatartása, élelem megvonása, alapvető szükségletek korlátozása stb.), amelyek az állatokkal szembeni fizikai és érzelmi bántalmazás különböző formáinak számítanak.

Kedves olvasó, kérjük írd alá a petíciónkat, hogy a gondoskodásunkra szoruló társállataink egy társadalmilag elfogadott norma szerint biztonságban, elkerülhető félelem és fájdalom nélkül, megértésen, türelmem, értő figyelmen alapuló gondoskodásban részesülhessenek minden területen.

Miért fontos?

Az elmúlt évtizedek állatjóléti, állatorvosi, etológiai és idegtudományi kutatásai egyetértenek abban, hogy az állatok, - az emberekhez hasonlóan - képesek averzív (pl. fájdalom, félelem, stressz) és pozitív érzelmi állapotokat átélni, illetve azt is kimutatták, hogy ezek az érzelmi állapotok adaptív funkcióval bírnak számukra, és befolyásolják a tanulást, döntéshozatalt és túlélési stratégiákat. [1, 2, 4, 11, 12, 17] A modern állatjóléti tudomány ezért azt hangsúlyozza, hogy az állatokkal kapcsolatos interakciók során nemcsak fizikai szükségleteiket, hanem mentális jóllétüket is védenünk kell. [1, 2, 4, 11]

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke kimondja, hogy az állatok érző lények, ezért az Európai Unió és a tagállamok kötelesek teljes mértékben figyelembe venni az állatok jóllétének követelményeit, ebben az állatok nézőpontját veszik kiindulópontnak. [10]

Mi, a kezdeményezéshez csatlakozó szakemberek és elkötelezett állattartók azt kérjük, hogy a társállatokkal kapcsolatos szakmai és jogi szabályozások a legfrissebb tudományos ismeretekre épüljenek, összhangban az Európai Uniós állatjóléti alapelvekkel.

Nyílt levelünk ugyanakkor nem csak a jelenleg is szorosan együttműködő és az etikus irányelvek mellett elkötelezett szakemberek állásfoglalása, hanem minden további szakember és magánszemély támogatására számítunk, aki egyetért az itt megfogalmazott alapelvekkel és célkitűzésekkel.

Közös célunk, és társadalmi felelősségünk, hogy a korszerű, empirikus eredményekre épülő legújabb tudományos ismeretek és az állatjólétet támogató gyakorlati megoldások szélesebb rétegek számára váljanak elérhetővé, ezáltal lehetővé téve a folyamatos fejlődést, hogy Magyarország is megfeleljen a 21. század állatjóléti normáinak.

Egy olyan szakmai kezdeményezés mögé állunk, amelynek célja a társállatok jóllétének előmozdítása és a modern állatjóléti szemlélet széles körű társadalmi támogatásának megteremtése.

Támogatjuk azokat a módszereket, amelyek az állatok jóllétének szempontjából nem aggályosak, az állatok együttműködésére, választási lehetőségeire, biztonságérzetére és a jutalmazásalapú technikákra épülnek, figyelembe veszik az állat egészségügyi állapota és a viselkedésproblémák közötti kapcsolatot, valamint mellőznek minden testi és/vagy mentális erőszakot. [3, 4, 7]

Mindezekre tekintettel kérjük olyan szakmai és jogi szabályozási környezet kialakítását, amely a korszerű állatjóléti tudomány eredményeire épül, és biztosítja mindazon eszközök, módszerek és gyakorlatok szakmai felülvizsgálatát, amelyek alkalmazása során az állat fájdalmat, félelmet, distresszt, kényszert vagy egyéb elkerülhető kellemetlenséget élhet át, illetve amelyek nem felelnek meg a modern állatjóléti elveknek. Itt különösen gondolunk azokra az averzív tréningeszközök (például a fojtónyakörvek, a szöges nyakörvek és az elektromos nyakörvek stb.), valamint az averzív tréning gyakorlatokra (például fájdalomokozás, megfélemlítés, póráz”korrekció”, ingerelárasztás, viselkedéselnyomás, szociális interakciók visszatartása, élelem megvonása, alapvető szükségletek korlátozása stb.), amelyek az állatokkal szembeni fizikai és érzelmi bántalmazás különböző formáinak számítanak. [3, 4, 6, 8, 9] Szeretnénk továbbá, olyan szabályozási, intézkedési keretek kidolgozását, amelyek szükség esetén korlátozzák az ilyen eszközök és módszerek forgalmazását, népszerűsítését, oktatását, beszerzését és alkalmazását, miközben elősegíti az állatjólétet támogató, tudományosan megalapozott és etikus alternatívák elterjedését.

Az általunk is hivatkozott tudományos eredményekre hivatkozva több európai ország korlátozta vagy betiltotta az elektromos nyakörvek használatát (például: Szlovénia, Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia, Svédország, Egyesült Királyság -Wales).

Az állatokkal kapcsolatos modern szakmai szemlélet ezért egyre inkább az állatjóléti tudomány eredményeire, az Öt Domén Modellre, valamint az olyan félelem- és fájdalommentes gondozási, oktatási és ellátási módszereket fókuszba helyező modellekre épül, mint a LIMA (Least Intrusive, Minimally Aversive) vagy a LIFE (Least Inhibitive, Functionally Effective) [13, 14, 15, 18]

Meggyőződésünk, hogy minden lehetséges módon törekednünk kell arra, hogy a társállatok ellátása, gondozása, oktatása, kezelése és elhelyezése során megelőzzük az elkerülhető fájdalmat, félelmet, stresszt és egyéb negatív élményeket, miközben támogatjuk az állatokat a nem elkerülhető stresszorokkal való megküzdésben és elősegítjük a pozitív tapasztalatokon keresztüli tanulást és a jó életminőség megélését.

Kiemelten fontosnak tartjuk a pozitív megerősítésen alapuló oktatási és gondozási szemlélet támogatását, valamint az olyan tudományos alapokon nyugvó módszerek alkalmazását és terjesztését, amelyek az állat és az ember közötti bizalmat és kötődést erősítik, elősegítik az állat önkéntes együttműködését, és hosszú távon szolgálják az állat fizikai és mentális jóllétét. [3, 4, 7, 16, 19]

A felhasznált hivatkozások listája ide kattintva elérhető.

Bízunk benne, hogy közös fellépésünkkel hozzájárulhatunk egy olyan jövő kialakításához, amelyben a társállatok jóléte, biztonsága és méltósága minden velük kapcsolatos döntés alapját képezi.

Egy személyes megbeszélés keretein belül örömmel kifejtjük részletesebben szakmai állásfoglalásunkat illetve szívesen egyeztetünk potenciális együttműködési lehetőségekről.

Szakmai és sajtó megkeresések céljából az alábbi e-mail címen érhetnek el minket:

[email protected]