500 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Magyar Országgyűlés és az Igazságügyi Minisztérium
Tiltsák be az AI tartalmakat a választási kampányban!
Azt kérjük, hogy a választási eljárásról szóló szabályozás egészüljön ki egy egyértelmű, méltányos és végrehajtható tilalmi rendszerrel a kampányidőszakra. Ennek lényege, hogy a kampányban tilos legyen minden olyan, mesterséges intelligenciával előállított vagy módosított, a valóságot élethűen imitáló (deepfake) tartalom, amely politikus(ok) képét vagy hangját úgy jeleníti meg, mintha valós esemény vagy valós nyilatkozat történt volna, illetve amely a választói akarat befolyásolására alkalmas. A tilalom kiterjedne minden médiumra és hordozóra (online, nyomtatott, kültéri, rendezvény), és minden szereplőre (pártok, jelöltek, kampánystábok, hozzájuk köthető szervezetek, harmadik felek). A nemzetközi gyakorlatot követve kérjük továbbá, hogy a szavazás előtti 90 napos időszakban – a kampány tisztaságát fokozottan védve – legyen teljes körűen tiltott a politikus(ok) deepfake célú AI-ábrázolása bármilyen formában (videó, hang, kép), függetlenül a közzétevő személyétől. Kérjük külön nevesíteni, hogy AI-alapú hangutánzással létrehozott „telefonos” megszólalások és hasonló szintetikus hanganyagok a kampány teljes ideje alatt tiltottak, mivel bizonyítottan megtévesztőek és gyorsan skálázhatók. Ahol AI-val készült vizuális illusztráció (nem valóságimitáló, nem politikust „megszólaltató” tartalom) mégis megjelenne, ott – az európai szabályozással összhangban – csak egyértelmű megjelöléssel és félrevezetésre alkalmatlan módon legyen használható, a választók tájékoztatása érdekében.
Miért fontos?
A választások akkor tisztességesek, ha a választók valós állítások és valódi megszólalások alapján hozzák meg a döntésüket. A generatív mesterséges intelligenciával készült, élethű tartalmak elmoshatják a határt tény és fikció között: olyan képeket, hangokat és videókat hoznak létre, amelyek első látásra hitelesnek tűnnek, és így képesek átírni a valóság érzetét. Az ilyen anyagok a kampány legkritikusabb pillanataiban képesek témát adni, napirendet kijelölni, és érzelmi reakciókat kiváltani anélkül, hogy valós esemény vagy valós nyilatkozat állna mögöttük. A megtévesztő tartalom terjedése ráadásul aszimmetrikus: a hamis információ gyors, olcsó és könnyen osztható, míg a helyreigazítás lassú, költséges és ritkán jut el ugyanahhoz a közönséghez. Így a választói akarat torzulhat, mert az emberek egy része már a cáfolat előtt dönt, vagy a későbbi korrekció ellenére is megmarad benne az első benyomás.
A torzítás nemcsak félreértésekhez vezet, hanem bizalomvesztéshez is. Ha a választók nem lehetnek biztosak abban, hogy amit látnak és hallanak, az valódi, gyengül a hitük a közéletben, a jelöltekben és a választási folyamatban. A politikusok AI-val előállított ábrázolásai különösen kockázatosak: a szintetikus „megszólalások” és élethű képek olyan benyomásokat kelthetnek, amelyekhez a jelöltnek valójában semmi köze, mégis maradandóan befolyásolják a megítélését. A tiltás világos, könnyen érthető és végrehajtható határvonalat húz: a kampányban csak a valóságon alapuló, emberi eredetű megszólalások és anyagok kaphatnak helyet. Ez a korlát mindenkire egyformán vonatkozik, pártsemleges módon védi a tisztességes versenyt, a választói szabadságot és a demokratikus közbizalmat.