25 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Magyarország polgárai
Tiltakozunk Varga Zs. András állásfoglalása ellen!
https://www.kuria-birosag.hu/.../kuria-elnoke-birak...
A Kúria elnökének álláspontjával szemben a demokratikus országok tapasztalata az, hogy a bírósági döntések nyilvános bírálata nem sérti, hanem előmozdítja a bírói függetlenség ügyét. A bíróságok az értelmezési és döntési szabadságukat akkor tudják megőrizni, ha a kormányzat elvárásaival szemben a szakmai és közvélemény ellensúlyt képező hatalmára, a politikai befolyással szemben a nyilvánosság védelmére számíthatnak. Ez az átláthatóság, a jogszabályoknak és az európai jogelveknek egyaránt megfelelő igazságszolgáltatás iránti elvárás teszi lehetővé hosszútávon, hogy ne szülessenek a nyilatkozat alapjául szolgáló ítélethez hasonló döntések, amelyek – valószínűleg nem intellektuális képességek hiányában – mellőzik az elemi szövegértést, a publicisztikai irónia felismerését, visszaélnek a kisebbségvédelem jogintézményével, és durván sértik a szólásszabadságot. Ami aggodalomra ad okot, az éppen az európai és nemzetközi ítélkezési standardok egyre látványosabb és szégyentelenebb figyelmen kívül hagyása, a bátrabb bíráknak a nemzetközi bírói fórumok megkeresésétől való eltanácsolása a legfelsőbb bírósági szint és elnöke által is, nem pedig a Tóta W. Árpádot elítélő kúriai ítélet kemény bírálata. A Kúria Büntető Kollégiumának élére az uniós jognak megfelelni kívánó hazai bírói gyakorlat szempontjait leplezetlen őszinteséggel ledorongoló bíró kinevezése és egy nem európai szellemiségű ítélet védelmében született mostani állásfoglalás Varga Zs. András kúriai elnöki szerepfelfogásában sajnálatos módon szervesen illeszkednek egymáshoz.
A közleményben hivatkozott jogállamiságot tehát nem a „bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása” biztosítja, hanem az, ha a döntések vitathatók. A Kúria elnökének értelmezésével szemben a döntések tiszteletben tartása nem a bírálhatatlanságot jelenti, hanem a jogkövetkezmények elfogadását, a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtását. Egy ítélet szakmai – nem politikai – kritikájára mindig nyitva kell hogy álljon a lehetőség, hiszen ez – a bíró szakmai integritásán és felkészültségén túl – éppenséggel az egyik garanciája az egységes és ellentmondásmentes joggyakorlat kialakításának, bármiféle jogfejlesztő tevékenységnek, illetve annak is, hogy a jogszabályoknak, az alkotmányos követelményeknek, a nemzetközi jognak vagy az uniós jognak megfelelő döntések szülessenek. Álláspontunk szerint a magyar állam nevében ítéletet hozó bíró közszereplő, aki munkáját a nyilvánosság előtt és annak kontrolljával végzi. Ugyan függetlensége sérthetetlen, valamint a pártatlan ítélkezés alapkövetelmény, és természetesen nem kell „megfelelnie” a közvéleménynek (hiszen a feladata jogviták jogi normák alapján történő eldöntése), de a pozíciója komoly szakmai és társadalmi felelősséggel jár,aminek természetes velejárója a bírói munka szakmai kontrollja és elemzése. Sajnálatos, hogy jelenleg az átláthatóságnak, a bírói tevékenységet érintő kutatói tevékenységnek súlyos akadálya az, hogy a bírói ítéletek nem megfelelő módon hozzáférhetők a nyilvánosság és a kutatók számára sem az online felületeken, sem pedig közérdekű adatigénylés, könnyen igényelhető kutatói engedélyek formájában.
Mindezek alapján határozott álláspontunk az, hogy a jogállamot és a bíróságok függetlenségét nem a „pervesztes fél vagy az álláspontjával egyetértők” rombolják, hanem Varga Zs. András fentiek szerinti nyilatkozatai és tevékenysége.
2021. március 28.
Jogászok a Jogállamért csoport
Dr. Csorba Róbert
Dr. Dávid Eszter
Dr. Fleck Zoltán
Dr. Földi András
Fülöp Ádám János
Dr. Gadó Gábor
Dr. Hankó Faragó Miklós
Dr. Kende Péter
Dr. Lattmann Tamás
Dr. Mink Júlia
Dr. Szentes Ágota
Dr. Szepesházi Péter
Dr. Vörös Imre
Dr. Ziegler Dezső Tamás
A Kúria elnökének álláspontjával szemben a demokratikus országok tapasztalata az, hogy a bírósági döntések nyilvános bírálata nem sérti, hanem előmozdítja a bírói függetlenség ügyét. A bíróságok az értelmezési és döntési szabadságukat akkor tudják megőrizni, ha a kormányzat elvárásaival szemben a szakmai és közvélemény ellensúlyt képező hatalmára, a politikai befolyással szemben a nyilvánosság védelmére számíthatnak. Ez az átláthatóság, a jogszabályoknak és az európai jogelveknek egyaránt megfelelő igazságszolgáltatás iránti elvárás teszi lehetővé hosszútávon, hogy ne szülessenek a nyilatkozat alapjául szolgáló ítélethez hasonló döntések, amelyek – valószínűleg nem intellektuális képességek hiányában – mellőzik az elemi szövegértést, a publicisztikai irónia felismerését, visszaélnek a kisebbségvédelem jogintézményével, és durván sértik a szólásszabadságot. Ami aggodalomra ad okot, az éppen az európai és nemzetközi ítélkezési standardok egyre látványosabb és szégyentelenebb figyelmen kívül hagyása, a bátrabb bíráknak a nemzetközi bírói fórumok megkeresésétől való eltanácsolása a legfelsőbb bírósági szint és elnöke által is, nem pedig a Tóta W. Árpádot elítélő kúriai ítélet kemény bírálata. A Kúria Büntető Kollégiumának élére az uniós jognak megfelelni kívánó hazai bírói gyakorlat szempontjait leplezetlen őszinteséggel ledorongoló bíró kinevezése és egy nem európai szellemiségű ítélet védelmében született mostani állásfoglalás Varga Zs. András kúriai elnöki szerepfelfogásában sajnálatos módon szervesen illeszkednek egymáshoz.
A közleményben hivatkozott jogállamiságot tehát nem a „bírák döntéseinek, kivételes szakmai tudásának feltétlen elfogadása” biztosítja, hanem az, ha a döntések vitathatók. A Kúria elnökének értelmezésével szemben a döntések tiszteletben tartása nem a bírálhatatlanságot jelenti, hanem a jogkövetkezmények elfogadását, a jogerős ítéletben foglaltak végrehajtását. Egy ítélet szakmai – nem politikai – kritikájára mindig nyitva kell hogy álljon a lehetőség, hiszen ez – a bíró szakmai integritásán és felkészültségén túl – éppenséggel az egyik garanciája az egységes és ellentmondásmentes joggyakorlat kialakításának, bármiféle jogfejlesztő tevékenységnek, illetve annak is, hogy a jogszabályoknak, az alkotmányos követelményeknek, a nemzetközi jognak vagy az uniós jognak megfelelő döntések szülessenek. Álláspontunk szerint a magyar állam nevében ítéletet hozó bíró közszereplő, aki munkáját a nyilvánosság előtt és annak kontrolljával végzi. Ugyan függetlensége sérthetetlen, valamint a pártatlan ítélkezés alapkövetelmény, és természetesen nem kell „megfelelnie” a közvéleménynek (hiszen a feladata jogviták jogi normák alapján történő eldöntése), de a pozíciója komoly szakmai és társadalmi felelősséggel jár,aminek természetes velejárója a bírói munka szakmai kontrollja és elemzése. Sajnálatos, hogy jelenleg az átláthatóságnak, a bírói tevékenységet érintő kutatói tevékenységnek súlyos akadálya az, hogy a bírói ítéletek nem megfelelő módon hozzáférhetők a nyilvánosság és a kutatók számára sem az online felületeken, sem pedig közérdekű adatigénylés, könnyen igényelhető kutatói engedélyek formájában.
Mindezek alapján határozott álláspontunk az, hogy a jogállamot és a bíróságok függetlenségét nem a „pervesztes fél vagy az álláspontjával egyetértők” rombolják, hanem Varga Zs. András fentiek szerinti nyilatkozatai és tevékenysége.
2021. március 28.
Jogászok a Jogállamért csoport
Dr. Csorba Róbert
Dr. Dávid Eszter
Dr. Fleck Zoltán
Dr. Földi András
Fülöp Ádám János
Dr. Gadó Gábor
Dr. Hankó Faragó Miklós
Dr. Kende Péter
Dr. Lattmann Tamás
Dr. Mink Júlia
Dr. Szentes Ágota
Dr. Szepesházi Péter
Dr. Vörös Imre
Dr. Ziegler Dezső Tamás
Miért fontos?
Későbbi aláírók: