1,000 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Gajdos László - Élő Környezetért Felelős Miniszter
Mentsük meg a Zagyvát
Kérjük az Élő Környezetért Felelős Minisztérium mihamarabbi beavatkozását a Zagyva folyón történő szennyezések megszüntetése érdekében.
Valamint kérjük egy olyan hosszútávon fenntartható vízgazdálkodási/vízmegőrzési stratégia kidolgozását és alkalmazását a Zagyva folyón, ami az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe és összhangban van az EU Víz Keretirányelvvel.
A stratégia kidolgozása során történő egyeztetésekbe kérjük vonják be az érintett szolgáltatókat és civileket is.
Valamint kérjük egy olyan hosszútávon fenntartható vízgazdálkodási/vízmegőrzési stratégia kidolgozását és alkalmazását a Zagyva folyón, ami az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe és összhangban van az EU Víz Keretirányelvvel.
A stratégia kidolgozása során történő egyeztetésekbe kérjük vonják be az érintett szolgáltatókat és civileket is.
Miért fontos?
Magyarország leghosszabb saját folyója, a Zagyva pusztulófélben van. Maga a folyó és a vízgyűjtője is teljes egészében Magyarországhoz tartozik.
Ennek ellenére a folyó és annak környezete jórészt a kiszáradás szélén áll. Bizonyos időszakokban a Tiszáig már csak épp, hogy elcsordogál.
A Zagyva Jászság fölötti szakaszán – úgy, mint Hatvan vagy Pásztó környékén - a szűk mederben az év nagy részében alig van már valami víz. Az ártéri területek pedig egy kiszáradt agrársivatagra hasonlítanak leginkább.
Természetszerű élet leginkább már csak a Tarna folyó - mint fő vízadó - torkolata alatt maradt meg.
Ennek a maradék még élő résznek a pusztítása pedig újult erővel folyik a következő módokon:
1. Tisztítatlan szennyvíz beleengedésével a folyóba (Jászberény, Jásztelek szennyvíztisztítók esetében bizonyítottan),
2. a folyó szétszabdalása túlméretezett fenékküszöbök (továbbiakban gátak) építésével a természetes környezet ökológiai helyzetének és jövőjének figyelembe vétele nélkül védett Natura 2000-es területeken (például a közigazgatásilag Jásztelek településhez tartozó Pusztamizse esetében),
3. a megépült gátak alatti természetes folyószakaszok leapasztásával és az élővilág számára élhetetlenné tételével védett Natura 2000-es területeken (például Alattyán település és környezetében),
4. mesterséges gátak fölött a folyó visszaduzzasztott vizének öntözési célú használatával, valamint magánvíztározóba töltésével (Jásztelek település környezetében),
További tényezők, amik veszélyeztetik az élő folyó ökoszisztémáját:
A Zagyva Jászság fölötti szakaszán – úgy, mint Hatvan vagy Pásztó környékén - a szűk mederben az év nagy részében alig van már valami víz. Az ártéri területek pedig egy kiszáradt agrársivatagra hasonlítanak leginkább.
Természetszerű élet leginkább már csak a Tarna folyó - mint fő vízadó - torkolata alatt maradt meg.
Ennek a maradék még élő résznek a pusztítása pedig újult erővel folyik a következő módokon:
1. Tisztítatlan szennyvíz beleengedésével a folyóba (Jászberény, Jásztelek szennyvíztisztítók esetében bizonyítottan),
2. a folyó szétszabdalása túlméretezett fenékküszöbök (továbbiakban gátak) építésével a természetes környezet ökológiai helyzetének és jövőjének figyelembe vétele nélkül védett Natura 2000-es területeken (például a közigazgatásilag Jásztelek településhez tartozó Pusztamizse esetében),
3. a megépült gátak alatti természetes folyószakaszok leapasztásával és az élővilág számára élhetetlenné tételével védett Natura 2000-es területeken (például Alattyán település és környezetében),
4. mesterséges gátak fölött a folyó visszaduzzasztott vizének öntözési célú használatával, valamint magánvíztározóba töltésével (Jásztelek település környezetében),
További tényezők, amik veszélyeztetik az élő folyó ökoszisztémáját:
5. A folyó vizének öntözési célú használata fenntarthatatlan módon kivétel nélkül minden szakaszon,
6. a folyó vizének kivezetése vagy visszatartása sok helyen sporthorgászati célokra,
7. a folyó ipari szennyezése: fényképekkel igazoltan például a bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemből,
8. az élő folyó medrében és partján található nádasok tarra vágása a madarak költési időszakában gazdasági hasznonszerzés miatt (például 2025 nyarán Maconka Horgásztó/Víztározó fölötti mederkotrás),
9. a természetestől eltérő, nem meanderező mesterséges meder bevágódása, mely valamennyi szabályozott folyónknál mérhető folyamat.
6. a folyó vizének kivezetése vagy visszatartása sok helyen sporthorgászati célokra,
7. a folyó ipari szennyezése: fényképekkel igazoltan például a bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemből,
8. az élő folyó medrében és partján található nádasok tarra vágása a madarak költési időszakában gazdasági hasznonszerzés miatt (például 2025 nyarán Maconka Horgásztó/Víztározó fölötti mederkotrás),
9. a természetestől eltérő, nem meanderező mesterséges meder bevágódása, mely valamennyi szabályozott folyónknál mérhető folyamat.
Ha a folyó túlhasználata tovább folytatódik, akkor hosszútávon mindenki rosszul fog járni. Itt az idő olyan vízgazdálkodási, tájhasználati stratégiát kidolgozni és alkalmazni, ami ténylegesen az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe fenntartható módon és törekszik a természetes állapot helyreállítására!
(Fotó: Mészáros János)
(Fotó: Mészáros János)