Címzett: Gajdos László - Élő Környezetért Felelős Miniszter
Mentsük meg a Zagyvát
Kérjük az Élő Környezetért Felelős Minisztérium mihamarabbi beavatkozását a Zagyva folyón történő szennyezések megszüntetése érdekében.
Valamint kérjük egy olyan hosszútávon fenntartható vízgazdálkodási/vízmegőrzési stratégia kidolgozását és alkalmazását a Zagyva folyón, ami az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe.
A stratégia kidolgozása során történő egyeztetésekbe kérjük vonják be az érintett szolgáltatókat és civileket is.
Valamint kérjük egy olyan hosszútávon fenntartható vízgazdálkodási/vízmegőrzési stratégia kidolgozását és alkalmazását a Zagyva folyón, ami az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe.
A stratégia kidolgozása során történő egyeztetésekbe kérjük vonják be az érintett szolgáltatókat és civileket is.
Miért fontos?
Magyarország leghosszabb saját folyója, a Zagyva pusztuló félben van. Maga a folyó és lényegében a vízgyűjtője is teljes egészében Magyarországhoz tartozik.
Ennek ellenére a folyó és annak környezete jórészt a kiszáradás szélén áll. Bizonyos időszakokban a Tiszáig már csak épp, hogy elcsordogál.
A Zagyva Jászság fölötti szakaszán - úgy mint Hatvan vagy Pásztó környékén - a szűk mederben az év nagy részében alig van már valami víz. Az ártéri területek pedig egy kiszáradt agrársivatagra hasonlítanak leginkább.
Természetszerű élet leginkább már csak a Tarna folyó - mint fő vízadó - torkolata alatt maradt meg.
Ennek a maradék még élő résznek a pusztítása pedig újult erővel folyik a következő módokon:
1. Megtisztítatlan szennyvíz beleengedésével a folyóba (Jászberény, Jásztelek szennyvíztisztítók esetében bizonyítottan),
2. a folyó szétszabdalása túlméretezett fenékküszöbök (továbbiakban gátak) építésével a természetes környezet ökológiai helyzetének és jövőjének figyelembe vétele nélkül fokozottan védett Natura 2000-es területeken (például a közigazgatásilag Jásztelek településhez tartozó Pusztamizse esetében) ,
3. a megépült gátak alatti természetes folyószakaszok leapasztásával és az élővilág számára élhetetlenné tételével fokozottan védett Natura 2000-es területeken (például Alattyán település és környezetében) ,
4. épített gátak fölött a folyó visszaduzzasztott vizének kivezetésével egy több kilóméter hosszú öntözőcsatornába valamint magánvíztározóba (Jásztelek település környezetében),
További tényezők, amik veszélyeztetik az élő folyó ökoszisztémáját:
A Zagyva Jászság fölötti szakaszán - úgy mint Hatvan vagy Pásztó környékén - a szűk mederben az év nagy részében alig van már valami víz. Az ártéri területek pedig egy kiszáradt agrársivatagra hasonlítanak leginkább.
Természetszerű élet leginkább már csak a Tarna folyó - mint fő vízadó - torkolata alatt maradt meg.
Ennek a maradék még élő résznek a pusztítása pedig újult erővel folyik a következő módokon:
1. Megtisztítatlan szennyvíz beleengedésével a folyóba (Jászberény, Jásztelek szennyvíztisztítók esetében bizonyítottan),
2. a folyó szétszabdalása túlméretezett fenékküszöbök (továbbiakban gátak) építésével a természetes környezet ökológiai helyzetének és jövőjének figyelembe vétele nélkül fokozottan védett Natura 2000-es területeken (például a közigazgatásilag Jásztelek településhez tartozó Pusztamizse esetében) ,
3. a megépült gátak alatti természetes folyószakaszok leapasztásával és az élővilág számára élhetetlenné tételével fokozottan védett Natura 2000-es területeken (például Alattyán település és környezetében) ,
4. épített gátak fölött a folyó visszaduzzasztott vizének kivezetésével egy több kilóméter hosszú öntözőcsatornába valamint magánvíztározóba (Jásztelek település környezetében),
További tényezők, amik veszélyeztetik az élő folyó ökoszisztémáját:
5. A folyó vizének kiszivattyúzása fenntarthatatlan módon kivétel nélkül minden szakaszon,
6. a folyó vizének kivezetése vagy visszatartása sok helyen sporthorgászati célokra,
7. a folyó ipari szennyezése: fényképekkel igazoltan például a bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemből,
8. az élő folyó medrében és partján található nádasok tarra vágása a madarak költési időszakában gazdasági hasznonszerzés miatt (például 2025 nyarán Maconka Horgásztó/Víztározó fölötti mederkotrás).
6. a folyó vizének kivezetése vagy visszatartása sok helyen sporthorgászati célokra,
7. a folyó ipari szennyezése: fényképekkel igazoltan például a bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemből,
8. az élő folyó medrében és partján található nádasok tarra vágása a madarak költési időszakában gazdasági hasznonszerzés miatt (például 2025 nyarán Maconka Horgásztó/Víztározó fölötti mederkotrás).
Ha a folyó kizsigerelése tovább folytatódik, akkor hosszútávon mindenki rosszul fog járni. Itt az idő olyan vízgazdálkodási, tájhasználati stratégiát kidolgozni és alkalmazni, ami ténylegesen az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe fenntartható módon!
