100 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Nagy István agrárminiszter/dr.Sulyok Tamás köztársasági elnök
Mentsük meg a magyar természetesvizi halászmesterséget és az őshonos magyar halközösségeket
A 2013. évi CII.tv. (Hhvtv.) 2015. évi módosításával az ország halgazdálkodási vízterületein/természetes vizein a kereskedelmi célú halászatot a jogalkotó betiltotta. A halállomány hasznosításnak elsődleges célközönségévé a horgászközösség vált, a hasznosítási prioritás a horgászat lett. Az ökológiai célú szelektáló halászatra és bemutatási célú halászat jogi/elméleti lehetőségét a jogszabály biztosította. A természetes vízeink jelentős részének halgazdálkodási hasznosítója a MOHOSZ. A horgászközösséget képviselő MOHOSZ vezetése nem engedélyezik a halgazdálkodási alhaszonbérlőik részére a halászati engedélyek kiadásához szükséges megbízási szerződések megkötését. A jogszabálymódosítás óta eltelt 8 évben a természetes vizeink zömén nem valósul meg ökológiai célú szelektáló halászat. Ennek következtében az őshonos halállományra komoly veszélyt jelentenek a vizekben túlszaporodott idegenhonos és inváziós halfajok. Pl: fehérbusa, amur, fekete törpeharcsa és az ezüstkárász.
2015-ben 250-300 halászcsalád volt az országban. Napjainkra a természetesvizi halászközösség létszáma nem éri el a 30 főt. (Munkát nem kapnak a szakmájukban.) A képzés Tatán megszűnt, továbbá ezt a mesterséget sem lehet az iskolapadból megtanulni. Több évtizedes halászati gyakorlatot, mely generációról generációra szállt át nem lehet pótolni. !!! A jogszabály módosítással egyidejűleg a hazai konyhaasztalokról és a halászcsárdák pultjairól eltűnt a jó minőségű természetesvizi magyar hal. Halhoz importból vagy akvakultúrákból illetve a horgászok úján lehet beszerezni. A horgász az általa fogott halat elvileg nem adhatja el. Az őshonos halközösségek védelme és a halászmesterség/szakma fennmaradása érdekében kérem a agrárminiszter ú/közársasági elnök úr közbenjárását.
2015-ben 250-300 halászcsalád volt az országban. Napjainkra a természetesvizi halászközösség létszáma nem éri el a 30 főt. (Munkát nem kapnak a szakmájukban.) A képzés Tatán megszűnt, továbbá ezt a mesterséget sem lehet az iskolapadból megtanulni. Több évtizedes halászati gyakorlatot, mely generációról generációra szállt át nem lehet pótolni. !!! A jogszabály módosítással egyidejűleg a hazai konyhaasztalokról és a halászcsárdák pultjairól eltűnt a jó minőségű természetesvizi magyar hal. Halhoz importból vagy akvakultúrákból illetve a horgászok úján lehet beszerezni. A horgász az általa fogott halat elvileg nem adhatja el. Az őshonos halközösségek védelme és a halászmesterség/szakma fennmaradása érdekében kérem a agrárminiszter ú/közársasági elnök úr közbenjárását.
Miért fontos?
Magyarország halállománya a Magyar Állam tulajdonát képezi. Így mind a közel 10 millió magyar tulajdona is. Jelenleg soha nem látott fehér busa, fekete törpeharcsa és ezüstkárász invázió figyelhető meg a magyar vizeken. A MOHOSZ vezetése az állami feladatátvállalásra történő hivatkozással az AM-től az állami horgászjegyből keletkező bevételt a vizek horgászcélú fenntartására az elmúlt 8 évben is megkapta. Ez az összeg 2023. évben cc. 5 -5,5 milliárd forintra rúgott. A MOHOSZ becsült bevétele 2023-évben 8-8,5 milliárd Ft lehetett. Jelen összeg a MOHOSZ vezetése szerint nem fedezi az inváziós halfajok elleni védekezés költségeit sem, ezért további súlyos 100 milliókat igényelnek és kapnak a központi költségvetésből az egyébként átvállalt közfeladat teljesítésére. Ha lehet hinni a bennfentes információknak az ökológiai szelektáló halászat megkezdése esetére a fogott emberi fogyasztásra alkalmas mérettartományú hal: elsősorban busa is az állati fehérje feldolgozóba (ATEV) kerülne további állami szubvenció kifizetése mellett. A fogott busa a magyar és a nemzetközi piacon jól értékesíthető.!! Érdemes lenne belegondolni, hogy azzal az intézkedéssel ez az ősfoglalkozás szűnt meg, ami az emberi kultúrával egyidős. Mi lenne ha hasonló módon a vadászatot szüntetnénk be.?!! Természetes vizeink ökológiai állapota a 24. órában van, ezért haladéktalan intézkedést igényel. A megmaradt halászdinasztiák képviselői részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az inváziós fajok gyérítését egész évben, hivatásszerűen végezni tudják. Az innen származó idegenhonos és inváziós halakat értékesíthessék a vonatkozó jogszabályok megtartása mellett.