100 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter, Dr. Révész János főigazgató (OKFŐ - Országos Kórházi Főigazgatóság), Dr. Kallai Árpád főigazgató (Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ)
Mentsük meg a kritikus helyzetbe sodródott hódmezővásárhelyi és makói kórházat!
A Magyar Orvosi Kamara közleménye (2026.04.07, forrás: https://mok.hu/hirek/mokhirek/kritikus-helyzetben-van-a-hodmezovasarhelyi-es-makoi-korhazi-ellatas-) szerint a Hódmezővásárhelyi–Makói Egészségügyi Ellátó Központban rendkívüli állapot alakult ki. 2026. március 15-től az intézmény vezetése nem biztosította megfelelően a betegellátás megszervezését, mivel az orvosok jelentős részével nem kötött szerződést. Ennek következtében a betegek ellátása csak az orvosok jogszerű kereteken túli, lelkiismereti alapon végzett munkájának köszönhetően valósult meg.
A helyzet előzménye, hogy 67 orvos és egészségügyi szakdolgozó – köztük kulcsfontosságú szakterületek képviselői – felmondta az önként vállalt többletmunkát. Döntésük hátterében az áll, hogy az intézmény vezetése egyoldalúan csökkentette az ügyeleti díjakat, nem biztosította a kötelező pihenőidőt, valamint korábban felhalmozott szabadságokat törölt. Ezek a lépések súlyosan sértik az egészségügyi dolgozók jogait és veszélyeztetik a betegellátás biztonságát.
A jelenlegi helyzetben a térség lakosságának egészségügyi ellátása kizárólag az orvosok hivatástudatán, felelősségérzetén és elkötelezettségén múlik. Ez hosszú távon fenntarthatatlan és elfogadhatatlan.
Követeljük:
- A kialakult helyzet haladéktalan, átlátható kivizsgálását!
- A betegellátás jogszerű és biztonságos működésének azonnali helyreállítását!
- Az egészségügyi dolgozók jogainak maradéktalan biztosítását, beleértve a megfelelő bérezést és pihenőidőt!
- Hosszú távú, fenntartható megoldást a térségi egészségügyi ellátás stabilizálására!
- Dr. Révész János országos kórházi főigazgató, Dr. Kallai Árpád főigazgató, Dr. Nagy Jenő megbízott telephelyi igazgató és Dr. Ágoston Zsuzsanna orvosigazgató lemondását!
Miért fontos?
Ez a petíció nem számokról, nem szervezeti működésről és nem adminisztratív hibákról szól. Ez a petíció emberekről szól.
Arról, hogy mi történik akkor, amikor egy beteg belép egy kórház ajtaján, és nem lehet biztos abban, hogy lesz ott orvos, aki ellátja. Arról, hogy mi történik akkor, amikor az orvos – aki esküt tett az élet védelmére – már nem tudja, meddig bírja még erővel, mert a rendszer, amelynek működnie kellene, magára hagyta.
A makói kórház helyzete nem egy elszigetelt probléma, hanem egy tünet. Egy figyelmeztetés. Egy jelzés arra, hogy a magyar egészségügy olyan pontra jutott, ahol már nem lehet csendben maradni.
Ma még vannak orvosok, akik lelkiismeretből, saját határaikon túl dolgozva tartják életben az ellátást.
- De meddig lehet erre építeni egy egész rendszert?
- Meddig várható el, hogy emberek munkaidőn túl, kimerülten, saját egészségüket is kockáztatva pótolják azt, ami hiányzik?
Ez mindannyiunk ügye.
Mert mindannyian lehetünk betegek. Mindannyiunk családjában van idős ember, gyermek, krónikus beteg. És amikor baj van, nincs fontosabb annál, hogy legyen egy működő, biztonságos egészségügyi rendszer, amelyben megbízhatunk.
Ez a petíció azért született, mert nem fogadhatjuk el, hogy a betegellátás a szerencsén múljon. Nem fogadhatjuk el, hogy az orvosok kizsigerelése tartsa fenn a rendszert.