10 aláírás gyűlt össze.
Címzett: A magyar országgyűlés
LEX "R." - Csak az igen jelent igent
LEX “R.”: Csak az igen jelent igent - petíció
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról a beleegyezés-alapú szexuális bűncselekményi szabályozás bevezetése érdekében**
BEVEZETÉS
A javaslat célja egyértelművé tenni a magyar jogban, hogy szexuális cselekményt csak akkor lehet beleegyezéssel történőnek tekinteni, ha ahhoz a másik fél szabadon, kényszer nélkül, világosan és egyértelműen hozzájárult.
Másképp fogalmazva:
csak az IGEN jelent igent.
A hallgatás nem beleegyezés. A mozdulatlanság nem beleegyezés. A félelemből való engedés nem beleegyezés.
Aki nem tud vagy nem képes kifejezetten hozzájárulni – mert megfélemlítik, lefagy, nincs cselekvési lehetősége, vagy nem tudja akaratát kifejezni –, az nem ad beleegyezést.
A módosítás célja, hogy a magyar Btk. a nemzetközi normáknak megfelelően, az EU és az ENSZ emberi jogi ajánlásaival összhangban működjön, és ne várja el az áldozattól, hogy ordítson, meneküljön vagy fizikai ellenállást tanúsítson ahhoz, hogy szexuális erőszak áldozatának ismerjék el.
Ha egyetértesz, hogy 2025-ben elvárható, amit minden normakövető ember tud, hogy csak az igen jelent igent, írd alá a petíciót!
TÖRVÉNYSZÖVEG
…/2025. (…) törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 196. §-a (Szexuális kényszerítés) a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szexuális cselekmény akkor minősül a sértett beleegyezésével történőnek, ha a beleegyezés kifejezett, önkéntes, szabad akaratból adott és egyértelmű. A sértett hallgatása, mozdulatlansága, félelemből fakadó engedelmessége, illetve a sértett cselekvési vagy kommunikációs lehetőségének hiánya nem minősül beleegyezésnek.”
2. §
A Btk. 197. §-a (Szexuális erőszak) a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A nem kifejezett, önkéntes és egyértelmű beleegyezés hiánya – ideértve azt az esetet is, amikor a sértett nem képes akaratát szabadon és világosan kifejezni – a szexuális erőszak megállapítására alkalmas körülmény. A beleegyezés fennállását annak, aki a szexuális cselekményt kezdeményezi vagy végrehajtja, minden esetben kétséget kizáróan kell tudnia igazolni.”
3. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A javaslat célja, hogy a magyar büntetőjog egyértelműen kimondja:
a szexuális cselekmény csak akkor jogszerű, ha ahhoz a másik fél szabad, önkéntes, világos és kifejezett beleegyezést adott.
A szabályozás jelenleg a sértett erőszakkal szembeni ellenállását, illetve a védekezésre képtelen állapot bizonyítását helyezi előtérbe, ami ellentétes a nemzetközi emberi jogi standardokkal és a szakirodalommal. A változtatás célja az, hogy a bizonyítási fókusz ne az áldozat viselkedésén, hanem az elkövető felelősségén legyen:
a beleegyezés megszerzésének kötelezettsége az elkövetőt terheli.
A javaslat összhangban van:
- az Isztambuli Egyezmény előírásaival,
- az ENSZ nők elleni erőszakkal kapcsolatos ajánlásaival,
- a „consent-based”, azaz beleegyezés-alapú európai jogalkotási trenddel.
A módosítás segíti azt, hogy a büntetőeljárások emberhez méltóbbak, hatékonyabbak és szakmailag megalapozottabbak legyenek.
Részletes indokolás
1. §-hoz
A szexuális kényszerítés tényállása új, egzakt definíciót kap arra nézve, hogy mit tekintünk beleegyezésnek. Ez kizárja azt az értelmezést, hogy a sértett hallgatása vagy passzivitása beleegyezésként értékelhető.
2. §-hoz
A szexuális erőszak tényállása kiegészül annak kimondásával, hogy a nem kifejezett beleegyezés hiánya önmagában elegendő a tényállás megállapításához. A hangsúly a sértett akaratkifejezési lehetőségén és az elkövető felelősségén van.
3. §-hoz
Hatályba léptető szabály.
Miért fontos?
Mert 2025 van.