50 aláírás gyűlt össze.
Címzett: Magyarország kormánya
"Kormánydicsérő" plakátkampány helyett költsünk a vírusválság kezelésére!
1. A kormány kommunikációért felelős tagjai hozzák nyilvánosságra a tételes elszámolást a kommunikációra költött 6,3 milliárd forintról, hogy lássuk, mennyi forrás ment el a kormány intézkedéseit dicsérő plakátokra!
2. A magyar kormány lássa be, hogy a jelen, öndicsérő plakátkampány lefolytatása felelőtlen és helytelen döntés volt, és ígérje meg, hogy hasonlóra többé nem költi az adófizetők pénzét!
3. A kormány távolíttassa el a szóban forgó plakátokat a közterületekről!
4. A kormánypártok a pártfinanszírozásukból pótolják vissza a felelőtlenül elköltött 6,3 milliárd forintnak az ezen plakátokra eső részét a költségvetésbe, amely összeget így a vírusválság valódi kezelésére lehet fordítani!
2. A magyar kormány lássa be, hogy a jelen, öndicsérő plakátkampány lefolytatása felelőtlen és helytelen döntés volt, és ígérje meg, hogy hasonlóra többé nem költi az adófizetők pénzét!
3. A kormány távolíttassa el a szóban forgó plakátokat a közterületekről!
4. A kormánypártok a pártfinanszírozásukból pótolják vissza a felelőtlenül elköltött 6,3 milliárd forintnak az ezen plakátokra eső részét a költségvetésbe, amely összeget így a vírusválság valódi kezelésére lehet fordítani!
Miért fontos?
Előzmény:
A magyar kormány nagyjából 6,3 milliárd forintot költ a vírusválság közepén az azzal kapcsolatos "tájékoztató" kampányra. Ennek az összegnek egy minden bizonnyal jelentős része fordítódik olyan plakátok ezreinek kihelyezésére országszerte, amelyekkel a kormány önmagát, saját intézkedéseit kívánja népszerűsíteni. Hogy ez a teljes összegnek pontosan mekkora része, azt nem lehet tudni, hiszen a felelős kormánytagok tételes elszámolást nem hajlandóak nyilvánosságra hozni.
Aggályok:
1. A plakátkampány az adófizetők pénzéből valósult meg, ez nyilvánvaló.
2. Hogy a kormányzat kommunikációért felelős tagjai nem hajlandóak részletesen, tételesen elszámolni a költésekkel, az védhetetlen és elfogadhatatlan. Mintha elfelejtették volna, hogy ők a magyar állampolgárok választott képviselői, akik nem a saját, hanem a magyar emberek pénzével gazdálkodnak, és így kötelesek elszámolni feléjük.
3. A kormány intézkedéseiről szóló plakátkampány nyilvánvalóan semmi más célt nem szolgál, mint a kormány dicséretét. A plakátokon szereplő rövid és nagyon leegyszerűsített információk semmi olyat nem közölnek, amiről bárki 100 és 100 más forrásból ne értesülhetne. Ha valaki úgy gondolja, hogy az emlegetett intézkedések helyesek és hasznosak, és netán tapasztalja, hogy a saját vagy a hozzátartozói, ismerősei életében ezek segítséget nyújtanak, akkor fölösleges ezt neki plakátok formájában is a tudtára adni. Ha valaki nincs meggyőződve az emlegetett intézkedések helyes és hasznos mivoltáról, akkor attól sem lesz, hogy számtalan helyen látja a városban kiplakátolva ugyanazt, amit folyamatosan hall vagy olvas a médiában. A plakátkampánynak tehát nem lehet valódi célja a tájékoztatás, meggyőzés, sokkal inkább a jól ismert "agyonismételgetés" pszichológiai stratégiája, amit a reklámpszichológusok és politikai kampányok felelősei általában jól ismernek. Ennek célja, hogy ne meggyőzzön, hanem agresszív módon "beleégessen" bizonyos információkat az emberek tudatába a nélkül, hogy azok ezt könnyen el tudnák kerülni. Ez a pszichológiai stratégia erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető.
4. A plakátkampány félrevezető, hiszen azt sugallja, mintha a magyar kormány segítő intézkedései minden egyes magyar embernek segítséget tudtak volna nyújtani ("Egyetlen magyar sincs egyedül.").
Ez nyilvánvalóan nem igaz: nagyon sok ember van, aki elvesztette az állását, felélte tartalékait, és a kormány intézkedései nem segítenek neki ezen helyzetében. De legyen világos: nem az az alapvető gond, hogy a kormánynak egy válsághelyzetben nem sikerül segítenie minden egyes emberen, aki nehéz helyzetbe került (ez gyakorlatilag szinte lehetetlen), hanem az, hogy ezt sugallja önmagáról, félrevezetve a közvéleményt.
5. Viszonyításképpen: 6,3 milliárd forint az 6000 x 1 millió forint. Ezen a pénzen 6000 családnak, vagyis kb. 20.000, azaz egy kisvárosnyi embernek lehetett volna jelentős, a jelen helyzetben sokat segítő, 1 millió forintos anyagi segítséget nyújtani. Mégha nem is az teljes összeget, de annak egy jelentős részét (az öndicsérő plakátok árát biztosan) fordíthatta volna erre a kormány. Ezt azonban elmulasztotta, azokban a nehéz időkben, amikor minden anyagi forrásnak számtalan értelmes helye lenne, tehát felelőtlenül bánt az adófizetők pénzének ezen részével.
6. Önmagunk dicsérgetése önmagában visszatetsző dolog, és messzemenőkig ellentétes bármiféle keresztény erkölccsel. A magyar kormány, amely kereszténydemokratának tartja magát, mégis ezt teszi.
Mire kérünk?
Ha egyetértesz a fentiekkel, írd alá a petíciót! Egyetérteni nem jelent semmilyen párttal való azonosulást, semmilyen pártnak való elköteleződést (ezt egyébként sem javasoljuk, más helyzetekben sem), ez egy civil kezdeményezés. Egyetérteni annyit jelent, mint elvárni a választott döntéshozóinktól a felelős és erkölcsös döntéseket. Nem egyetérteni (és így nem aláírni) azt jelenti, hogy valaki a fenti aggályokat nem gondolja valósnak, igaznak, és azzal ért egyet, hogy a plakátkampány lefolytatása helyes és erkölcsös döntés volt a magyar kormány részéről, a rá költött összeg pedig jó helyre került.
Források:
https://g7.hu/kozelet/20200508/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol/
A közbeszerzés útján létrejött keretszerződés a megbízott vállalkozással:
https://kereso-core.kozbeszerzes.hu/data/dokumentumtar/44082/17c08ce0-9641-4028-beb0-8764e4357c55.pdf
A magyar kormány nagyjából 6,3 milliárd forintot költ a vírusválság közepén az azzal kapcsolatos "tájékoztató" kampányra. Ennek az összegnek egy minden bizonnyal jelentős része fordítódik olyan plakátok ezreinek kihelyezésére országszerte, amelyekkel a kormány önmagát, saját intézkedéseit kívánja népszerűsíteni. Hogy ez a teljes összegnek pontosan mekkora része, azt nem lehet tudni, hiszen a felelős kormánytagok tételes elszámolást nem hajlandóak nyilvánosságra hozni.
Aggályok:
1. A plakátkampány az adófizetők pénzéből valósult meg, ez nyilvánvaló.
2. Hogy a kormányzat kommunikációért felelős tagjai nem hajlandóak részletesen, tételesen elszámolni a költésekkel, az védhetetlen és elfogadhatatlan. Mintha elfelejtették volna, hogy ők a magyar állampolgárok választott képviselői, akik nem a saját, hanem a magyar emberek pénzével gazdálkodnak, és így kötelesek elszámolni feléjük.
3. A kormány intézkedéseiről szóló plakátkampány nyilvánvalóan semmi más célt nem szolgál, mint a kormány dicséretét. A plakátokon szereplő rövid és nagyon leegyszerűsített információk semmi olyat nem közölnek, amiről bárki 100 és 100 más forrásból ne értesülhetne. Ha valaki úgy gondolja, hogy az emlegetett intézkedések helyesek és hasznosak, és netán tapasztalja, hogy a saját vagy a hozzátartozói, ismerősei életében ezek segítséget nyújtanak, akkor fölösleges ezt neki plakátok formájában is a tudtára adni. Ha valaki nincs meggyőződve az emlegetett intézkedések helyes és hasznos mivoltáról, akkor attól sem lesz, hogy számtalan helyen látja a városban kiplakátolva ugyanazt, amit folyamatosan hall vagy olvas a médiában. A plakátkampánynak tehát nem lehet valódi célja a tájékoztatás, meggyőzés, sokkal inkább a jól ismert "agyonismételgetés" pszichológiai stratégiája, amit a reklámpszichológusok és politikai kampányok felelősei általában jól ismernek. Ennek célja, hogy ne meggyőzzön, hanem agresszív módon "beleégessen" bizonyos információkat az emberek tudatába a nélkül, hogy azok ezt könnyen el tudnák kerülni. Ez a pszichológiai stratégia erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető.
4. A plakátkampány félrevezető, hiszen azt sugallja, mintha a magyar kormány segítő intézkedései minden egyes magyar embernek segítséget tudtak volna nyújtani ("Egyetlen magyar sincs egyedül.").
Ez nyilvánvalóan nem igaz: nagyon sok ember van, aki elvesztette az állását, felélte tartalékait, és a kormány intézkedései nem segítenek neki ezen helyzetében. De legyen világos: nem az az alapvető gond, hogy a kormánynak egy válsághelyzetben nem sikerül segítenie minden egyes emberen, aki nehéz helyzetbe került (ez gyakorlatilag szinte lehetetlen), hanem az, hogy ezt sugallja önmagáról, félrevezetve a közvéleményt.
5. Viszonyításképpen: 6,3 milliárd forint az 6000 x 1 millió forint. Ezen a pénzen 6000 családnak, vagyis kb. 20.000, azaz egy kisvárosnyi embernek lehetett volna jelentős, a jelen helyzetben sokat segítő, 1 millió forintos anyagi segítséget nyújtani. Mégha nem is az teljes összeget, de annak egy jelentős részét (az öndicsérő plakátok árát biztosan) fordíthatta volna erre a kormány. Ezt azonban elmulasztotta, azokban a nehéz időkben, amikor minden anyagi forrásnak számtalan értelmes helye lenne, tehát felelőtlenül bánt az adófizetők pénzének ezen részével.
6. Önmagunk dicsérgetése önmagában visszatetsző dolog, és messzemenőkig ellentétes bármiféle keresztény erkölccsel. A magyar kormány, amely kereszténydemokratának tartja magát, mégis ezt teszi.
Mire kérünk?
Ha egyetértesz a fentiekkel, írd alá a petíciót! Egyetérteni nem jelent semmilyen párttal való azonosulást, semmilyen pártnak való elköteleződést (ezt egyébként sem javasoljuk, más helyzetekben sem), ez egy civil kezdeményezés. Egyetérteni annyit jelent, mint elvárni a választott döntéshozóinktól a felelős és erkölcsös döntéseket. Nem egyetérteni (és így nem aláírni) azt jelenti, hogy valaki a fenti aggályokat nem gondolja valósnak, igaznak, és azzal ért egyet, hogy a plakátkampány lefolytatása helyes és erkölcsös döntés volt a magyar kormány részéről, a rá költött összeg pedig jó helyre került.
Források:
https://g7.hu/kozelet/20200508/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol/
A közbeszerzés útján létrejött keretszerződés a megbízott vállalkozással:
https://kereso-core.kozbeszerzes.hu/data/dokumentumtar/44082/17c08ce0-9641-4028-beb0-8764e4357c55.pdf