Engedjük be a fiatalokat a demokráciába! – Választójogot 16 éves kortól

A választójog korhatárának 16 évre csökkentése nem csupán a fiataloknak tett gesztus, hanem a demokratikus részvétel kiszélesítése és az egész polgári és politikai  közösség megerősítése. A 16–17 éves fiatalok életét alapvetően meghatározzák az oktatásról, a lakhatásról, a közlekedésről, a környezetvédelemről és a munkaerőpiacról szóló politikai döntések. Ebben az életkorban már dolgozhatnak, adót fizethetnek, és büntetőjogi felelősséggel tartoznak, ezért az is indokolt, hogy beleszólhassanak azoknak a döntéshozóknak a megválasztásába is, akik a jövőjüket alakítják. 

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a választójogi korhatár csökkentése működőképes és a demokratikus részvételt erősítő intézkedés. Ausztriában 2007 óta valamennyi választáson szavazhatnak a 16. életévüket betöltött polgárok, Máltán szintén 16 év a választójogi korhatár, Németországban és Belgiumban pedig már az európai parlamenti választásokon is részt vehetnek a 16–17 évesek. Skóciában és Walesben a helyi és parlamenti választások egy részén, Németország több tartományában pedig helyi vagy tartományi szinten biztosított számukra a választójog. Ezek a példák nem a demokrácia gyengülését, hanem a fiatalok közéleti érdeklődésének és hosszabb távú választási részvételének erősödését mutatják. Minél korábban tapasztalja meg valaki, hogy a véleménye számít, annál nagyobb eséllyel válik később is aktív, felelősséget vállaló közpolgárrá.

Ezért arra hívjuk fel Magyarország Országgyűlését és Magyarország Kormányát, hogy csökkentse 16 évre az aktív választójog korhatárát (azaz: szavazhassanak), és teremtse meg annak lehetőségét, hogy a 16. életévüket betöltött magyar polgárok részt vehessenek a választásokon. Egyúttal arra azt is javasoljuk, hogy haladéktalanul kezdődjön meg egy széles körű, nyilvános és szakmai egyeztetés arról, milyen intézményi, oktatási és közösségi programok kapcsolódjanak ezen jogkiterjesztéshez. A választáson való részvétel jogának kiterjesztésével együtt ugyanis erősíteni kell az állampolgári és társadalomismereti oktatást, a kritikus gondolkodást és médiatudatosságot, továbbá valódi részvételi lehetőségeket kell teremteni az iskolákban, az önkormányzatokban, az ifjúsági tanácsokban és a helyi közösségekben. Az erről szóló egyeztetésbe be kell vonni az ifjúságkutatókat, ifjúságüggyel foglalkozó szakembereket, neveléskutatókat és pedagógusokat, jogvédő és ifjúsági szervezeteket, diákönkormányzatokat, valamint magukat a fiatalokat is.