Ugrás a fő tartalomra

Címzett: Őrsi Gergely II. kerületi polgármester

ÁLLÍTSUK MEG A GALAMBOK LEÖLÉSÉT A FÉNY UTCAI PIACON!

Kérlek írd alá a petíciót, hogy Budapest szívében európai, valóban humánus megoldás szülessen egy problémára, ne pedig félrevezetés és védtelen állatok leölése!

A II. kerületi Fény utcai piacon az üzemeltető és a polgármester saját bevallása szerint is csapdázzák a galambokat, közegészségügyi okokra hivatkozva, azonban a részleteket kérdezve már nem válaszolnak. Értesüléseink szerint a madarak előtt sokszor víz sincs, az illetékesek nem tudják minden nap ellenőrizni a csapdát, és 1-2 hetente üríti egy ezzel megbízott solymász a csapdákat, vagyis akár ennyi ideig is lehetnek a madarak bezárva, sokszor étlen-szomjan – szemben a Fény Utcai Piac Kft ügyvezetőjének, Mihalik Zoltánnak a válaszával, aki ennél sokkal rövidebb időszakokat adott meg. Egy fotón is látható csapdában 10-15 madár van, szűkösen, egymást taposva, így ha volt is bent víz, azt már biztosan kiborították, és a szűkös hely miatt nagyobb eséllyel fordulhatnak elő sérülések vagy akár támadások is. Valamint az is látható, hogy más madarak is besétálnak a csapdába, nem csak galambok, valamint Őrsi Gergely, a II. kerület polgármesterének válaszával ellentétben nagy eséllyel a madarak végül leölésre kerülnek.

Ebben a formában ez állatkínzás, ami törvénybe ütköző, ráadásul egy magát európainak gondoló városban már a módszer is elfogadhatatlan. Mihalik Zoltán szerint a galambokat a „lehető leghumánusabb módon” próbálják távol tartani, de a mi véleményünk az, hogy a fenti eljárás nem az. Ráadásul arra sem kaptunk egyértelmű választ, mi indokolja ezt a módszert, és milyen hatékonyságú. Csak helyiek elmondásából tudjuk azt is, hogy a galambürülék csökkentése miatt végzik ezt a tevékenységet. 

Emellett költési időszak van, és most is kint van a csapda, ami azt jelenti, hogyha egy madár - nemcsak galamb, hanem akár védett is -, akinek fiókái vannak, csapdába esik benne, akkor a fiókái is halálra vannak ítélve, mert nem lesz, aki etesse őket. 

Őrsi Gergely elmondása szerint a solymász, miután kivette a galambokat a csapdából, elengedi őket távol a várostól. Ennek viszont ellentmond Mihalik Zoltán, aki a "Nemzeti Népegészségügyi Központ engedélyezett egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről szóló tájékoztatójára" hivatkozik, amikor arról kérdeztük, miért van erre szükség. Ez a dokumentum viszont nem ajánlja galambok esetében az elengedést, mert ők a remek tájékozódási képességüknek köszönhetően visszamennek. Így esetükben csak a leölés maradhat „megoldásként” a dokumentum szerint. Tehát nem lehet igaz mindkettőjük válasza, az egyik ellentmond a másiknak. Sajnos miután felhívtuk erre az ellentmondásra a figyelmet, Mihalik Zoltán egy kerületi csoportban azt válaszolta, hogy kommentben nem tud válaszolni, de más fórumot nem adott meg, majd zárták a poszt alatt a kommentelést. Így más csatornán kell próbálkoznunk. Mi pedig ezek után joggal gondoljuk azt, hogy a madarak végül leölésre kerülnek a solymász által.

Miért fontos?

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy magát európainak gondoló város egy polgármestere ne válaszoljon az ott lakók kérdéseire, és azt is, hogy humánusnak próbálja beállítani azt a módszert, aminek végén az állat egyértelműen meghal, előtte pedig sokáig szenvedhet.  Forrásaink szerint az adott piacon azért alakult ki a probléma, mert pár ember a piac területén belül etette a galambokat, ezért ők odaszoktak. Nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogyan próbálják ezt megakadályozni a jövőben. 

Nem azt vitatjuk, hogy nincs szükség intézkedésre, hanem az intézkedés módjával nem értünk egyet. A galambokat ma „szárnyas patkányoknak” nevezik, pedig ezeket az állatokat – a kutyához hasonlóan -, az ember szelídítette magához, hogy használja őket. Leveleket, üzeneteket kézbesített nekünk, pótolhatatlan fontosságú munkát végzett egészen addig, ameddig fel nem találták a telefont. Akkor már nem volt hasznunkra, ezért az ember a sorsára hagyta. Csakhogy közben a madarak hozzánk szoktak, sőt, a városokban élő galambok többsége képtelen megélni a vadonban. Borzasztóan szomorú, hogy ennyire cserbenhagyja az emberiség azt a fajt, amelyik egykor csaták és birodalmak sorsát döntötte el.

Léteznek valóban humánus megoldások a galambok távol tartására és létszámuk csökkentésére is, például fogamzásgátló tablettával etetni őket, de van egy Svájcban több éve működő projekt, ahol úgynevezett védett galambdúcokat hoznak létre, amik ott tartják a galambokat. Ezek mind valóban európai és valóban humánus módszerek. A mostani viszont nem az.

Ezért kérjük Polgármester urat, hogy gondolja át ezt a módszert, és keressen szakemberekkel egyeztetve valódi megoldást a problémára.
Budapest, Lövőház u. 12, 1024 Magyarország

Maps © Stamen; Data © OSM and contributors, ODbL

Frissítések

2024-06-07 00:06:40 +0200

50 aláírás gyűlt össze.

2024-06-04 21:31:53 +0200

25 aláírás gyűlt össze.

2024-06-04 07:32:44 +0200

10 aláírás gyűlt össze.