Címzett: Gajdos László, Élő Környezetért felelős miniszter

Állítsák le a zöldvágásokat költési és vegetációs időszakban!

Állítsák le a zöldvágásokat a költési és vegetációs időszakban!

Petíció a fák, bokrok, cserjések, patakparti élőhelyek és zöldsávok védelméért

Alulírottak kérjük, hogy Magyarországon haladéktalanul állítsák le, illetve jogszabályi szinten tiltsák meg a vegetációs és költési időszakban végzett  fakivágásokat, bozótirtásokat, cserjeirtásokat, patakparti zöldsávok felszámolását és gazdasági célú faanyag-kitermeléseket.

Kérésünk nem a háztáji metszésre, a kertekben végzett kisebb növényápolási munkákra vagy az azonnali balesetveszély elhárítására vonatkozik. A petíció célja az, hogy ne lehessen költési és fiókanevelési időszakban élőhelyeket felszámolni „rendbetétel”, „bozótirtás”, „ligetesítés” vagy faanyag-hasznosítás címén.

A fák, bokrok, cserjések, nádasok, növénytársulások nem egyszerűen „rendezetlen területek”. Ezek élőhelyek. Madarak fészkelnek bennük, rovarok, kétéltűek, kisemlősök, hüllők és számos más élőlény talál bennük menedéket. A fás-cserjés sávok, patakparti növénytársulások emellett védik a talajt, árnyékolják a vízfolyásokat, mérséklik a kiszáradást, fogják a port és a szelet, valamint segítik a helyi vízháztartás fenntartását.

A jelenlegi klímaváltozási és vízhiányos helyzetben különösen felelőtlen gyakorlatnak tartjuk, ha a még megmaradt zöldsávokat, patakparti élőhelyeket és fás-cserjés területeket a legérzékenyebb időszakban számolják fel. Ezek a területek nem akadályai, hanem alapjai a természeti egyensúlynak, a vízmegtartásnak és az élhető települési környezetnek.

Ezért kérjük:
Március 1. és augusztus 31. között országosan tiltsák meg a nagyobb léptékű fakivágást, bozótirtást, cserjeirtást, patakparti zöldsávok felszámolását és gazdasági célú faanyag-kitermelést.

A tilalom vonatkozzon önkormányzati, állami, közhasználatú és gazdasági célból kezelt területekre, valamint minden olyan magánterületre is, ahol a beavatkozás természetes vagy természetközeli élőhelyet, védett fajok élőhelyét, patakpartot, nádas-cserjés sávot, erdősávot vagy nagyobb összefüggő növényállományt érint.

Kivételt kizárólag igazolt, azonnali élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi veszély esetén lehessen tenni. Ilyen esetekben is csak a szükséges mértékű beavatkozás történhessen meg, dokumentált szakmai indoklással.

Kötelező legyen előzetes természetvédelmi mérlegelést végezni minden olyan munkánál, amely fás-cserjés élőhelyet, patakpartot, nádas területet vagy ismert fészkelőhelyet érint.
Települési szinten az önkormányzatok kötelesek legyenek előzetesen tájékoztatni a lakosságot a zöldfelület-kezelési, bozótirtási, fakivágási vagy „területrendezési” munkákról.
A helyi lakosságnak legyen lehetősége véleményt nyilvánítani az ilyen beavatkozások előtt, különösen akkor, ha a munka patakparti élőhelyet, lakóterületek közötti zöldsávot, természetközeli területet vagy közösségi jelentőségű zöldfelületet érint.

Készüljön országos szabályozási javaslat a költési és vegetációs időszakban végzett „zöldvágások” megszüntetésére, a természetalapú szemlélet, a vízmegtartás és az élőhelyvédelem erősítése érdekében.

Ahol ilyen munkákat már elvégeztek vagy megkezdtek, ott készüljön helyreállítási terv őshonos fák, cserjék, patakparti növényzet és élőhelyvédelmi elemek visszatelepítésével.

Úgy gondoljuk, szemléletváltásra van szükség. A természetes növényzet nem rendetlenség. A cserjés nem szemét. A kidőlt fa nem hulladék. A patakpart és fásult terület nem faanyagforrás. Ezek a rendszerek élőlények sokaságának adnak otthont, és a mi életfeltételeinket is védik.

A klímaváltozás, az aszály, a beporzók eltűnése, a talajpusztulás és az élőhelyek fogyatkozása idején nem engedhetjük meg magunknak, hogy a még megmaradt természetes zöldsávokat a legérzékenyebb időszakban számoljuk fel.

Kérjük a döntéshozókat, hogy hozzanak létre egyértelmű, országosan érvényes szabályozást a vegetációs és költési időszakban végzett zöldvágások leállítására, és biztosítsanak valódi beleszólási lehetőséget a lakosság számára az őket érintő zöldterületek kezelésébe.

A cél nem a konfliktus, hanem az élhetőbb, felelősebb, természetközelibb települési és tájhasználat.

Állítsuk le a zöldvágásokat!
Védjük meg a fészkelőhelyeket, a patakpartokat, az erdősávokat és a még megmaradt élőhelyeket! 

Miért fontos?

A fák, bokrok, cserjések, nádasok és patakparti zöldsávok fontos részei az ökoszisztémának és élőhelyként szolgálnak számos faj számára. Madarak fészkelnek bennük, rovarok, kétéltűek, kisemlősök és más állatok találnak bennük menedéket. A költési és vegetációs időszakban végzett fakivágás, bozótirtás vagy cserjeirtás ezért nemcsak növényzetet tüntet el, hanem teljes élőhelyeket rombolhat le éppen akkor, amikor a természet a legérzékenyebb állapotban van.

Nem arról van szó, hogy soha, semmilyen körülmények között ne lehessen beavatkozni. Ha egy fa közvetlen balesetveszélyt jelent, természetesen el kell hárítani a veszélyt. De ne legyen bevett gyakorlat, hogy március 1. és augusztus 31. között, a költési és fiókanevelési időszakban fakitermelés, bozótirtás, ligetesítés vagy területrendezés címén élőhelyeket számolnak fel.

A klímaváltozás, az aszály, a beporzók eltűnése és a vízhiány idején minden megmaradt zöldsávnak jelentősége van. Ezek a területek árnyékolnak, hűtenek, megfogják a port és a szelet, védik a talajt, segítik a vízmegtartást, és élhetőbbé teszik a településeinket.

Azért fontos csatlakozni ehhez a petícióhoz, mert szemléletváltásra van szükség. A természetes növényzet nem akadály, nem rendetlenség és nem pusztán hasznosítható faanyag. Élő rendszer, amely minket is véd.

Azt szeretnénk elérni, hogy a vegetációs és költési időszakban csak valóban indokolt, veszélyelhárítást szolgáló beavatkozások történhessenek, minden más fakivágást, bozótirtást és élőhelyet érintő zöldvágást pedig halasszanak az élővilág szempontjából kevésbé érzékeny időszakra.