Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést!

Keresd meg saját helyi kampányod
A te helyed
2 587
az 3 000 aláírásból
keresztül 30 helyi kampányból

30 kampány

  • Zalakomár
    Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Zalakomárban
    Csatlakozzon mindenki a kampányhoz, aki egyetért azzal, hogy a kémiai szúnyoggyérítéssel a beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket, saját magunk és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával.
    10 a 100 Aláírásból
    Készítette: Helga Némethné Mohari
  • Budapest
    Ne a kisemlősöket irtsuk, hanem a szúnyogokat! - a XVI. kerület nem kér kémiai szúnyoggyérítést
    A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával.
    231 a 300 Aláírásból
    Készítette: Borbala Hegedus
  • Vác
    Élhetőbb várost, humánusan - Vác megérdemli a biológiai szúnyoggyérítést
    A természet védelmében az élhetőbb városért, a környezet és az állatok pusztítása nélkül! A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz.
    89 a 100 Aláírásból
    Készítette: Erika Bukros
  • Mezőberény
    Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Mezőberényben!
    Írd alá a petíciót, ha a halálos betegségeket terjesztő szúnyogok gyérítése során megkímélnéd az ökoszisztéma-szolgáltatásokban jelentős szerepű méhféléket, illetve minden egyéb rovart, valamint közvetett tápláléklánc-hatásként a rovarevő gerinces állatot, amelyeket ez érint! Köszönöm, hogy csatlakozol!
    29 a 100 Aláírásból
    Készítette: Noémi Dr. Balázs
  • Budapest
    Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Zuglóban
    Miért fontos? A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    318 a 400 Aláírásból
    Készítette: Gergely Gazda Picture
  • Gomba
    Tàmogatjuk a biológiai szúnyoggyérítést Gombán!
    A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek a lègi úton törtènő porlasztását az EU-ban 2020-ban már betiltották. Veszèlyessègüket tekintve a deltametrin alapú rovarölő szerek a vonatkozó szabàlyozás szerinti 1-es kategóriàba tartoznak. Amennyiben a tovàbbi felülvizsgàlatok soràn bizonyítást nyernek a jelenleg is feltételezett lakossàgot is érintő mellèkhatások (pl.: allergia, asztma), tejles betiltás vàrható. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológiai szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. Tèny, hogy ezek a módszerek nagyobb szakértelmet, a lakossàg aktív közreműködèsèt igènylik. A szemlèletformàlás elkezdése, a fokozatos àtàllás azonban mindannyiunk érdeke. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már több település lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] https://szabad.ahang.hu/efforts/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    10 a 100 Aláírásból
    Készítette: Péter Buszlai Picture
  • Őrbottyán
    Őrbottyániak, ugye ti sem a kémiai szúnyoggyérítés mellett álltok?
    Fontos az élővilágunk! Becsüljük meg együtt, közösen!
    9 a 100 Aláírásból
    Készítette: Márton Aminger
  • Pécs
    Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Pécsen!
    Minden kis lépés számít, cseppek vagyunk a tengerben, de mi más az óceán, mint ezen cseppek sokasága?
    197 a 200 Aláírásból
    Készítette: Fekete Ibolya
  • Albertirsa
    Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Albertirsán!
    A beporzó rovarokat, rajtuk keresztül a teljes táplálékláncot, a konyhakertjeinket és gyermekeink egészségét tesszük kockára az idegmérgek széleskörű használatával. A kémiai szúnyogirtással kapcsolatban számos probléma merül fel: - A felhasznált idegméreg nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a méhekre is. - A rovarok tömeges pusztítása a teljes táplálékláncra kifejti a hatását (pl. fecskék számának drasztikus csökkenése), súlyosan beavatkozik az ökoszisztémába. - A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása az irtószerrel szembeni ellenállóságot okoz a szúnyogok szervezetében. A fentiekből látszik tehát, hogy ez a módszer hosszú távon nem jelent megoldást a problémára sőt, még ront a helyzeten. Ezeknek az irtószereknek az alkalmazása egyébként az EU-ban tiltva is van, mi mégis használjuk őket. A szúnyogok számának csökkentésére számos alternatíva létezik már. Ilyen például a biológia szúnyoggyérítés, aminek előnye, hogy a szúnyogokon kívül más élőlényre nincs hatással, illetve sokkal hatékonyabb, mert közvetlenül a szúnyoglárvákat támadja. A kémiai módszer problémáiról és a lehetséges alternatívákról, többek közt a biológiai védekezésről a Magyar Madártani Egyesület oldalán olvashatnak bővebben [1]. A módszer betiltásáért már Dunakeszi lakossága is petíciót indított [2]. Indult egy olyan oldal is, ahol azokat a településeket gyűjtik, melyek az idegméreg szórása ellen döntöttek [3]. Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [4] és állásfoglalását [5] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy elállnak a kémiai szúnyoggyérítés megrendelésétől. Bízom benne, hogy Önök is fontolóra veszik a szúnyogok elleni védekezés újragondolását. [1] MME: https://www.mme.hu/a_szunyogirtas_termeszetvedelmi_kockazatai_es_biologiai_megoldasai?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [2] SzabadAHang: https://szabad.ahang.hu/petitions/nem-kerunk-kemiai-szunyoggyeritest-budakeszin?fbclid=IwAR0GCB3tipkR1i1pOozQ0XSo8dKBkf-tjOrtZufoLLHlhIbf5ps_tNoc3D0 [3] BiológiaiSzúnyogirtást: https://biologiaiszunyogirtast.blog.hu/ [4] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [5] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    144 a 200 Aláírásból
    Készítette: Zsolt Takács Picture
  • Budakeszi
    Nem kérünk kémiai szúnyoggyérítést Budakeszin!
    Budakeszi egy festői zöld környezetben elhelyezkedő város, amelynek a természeti értékeire kötelességünk vigyázni. Ennek egyik alapvető eleme, hogy nem avatkozunk a természeti folyamatokba olyan durva idegméreggel, mint a deltametrin. Az Ökokeszi 2019-ben egyszer már elküldött képviselő-testületi beadványa ismét aktuálissá vált. Álljon itt a szövege: "Tisztelt Képviselőtestület! A kémiai szúnyoggyérítés ügyében fordulok Önökhöz azzal, hogy kérjük annak elhagyását, szükség esetén környezetbarátabb megoldás alkalmazását. A kémiai szúnyoggyérítéssel kapcsolatban számos probléma merül fel ezek, többek között: • a felhasznált idegméreg nem szúnyogszelektív, azaz nem csak a szúnyogokra hat, hanem minden rovarra, így például a kritikus állománnyal rendelkező méhekre is. • A rovarok tömeges pusztítása, és az elfogyasztásuk a teljes táplálékláncra (ld. pl. fecskék számának drámai csökkenése) kifejti hatását, így az ökoszisztémába való durva beavatkozásnak tekinthető. • A vegyi anyag hosszú távú alkalmazása rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz. Ezzel a szemben „a szúnyogszelektív biológiai mikrobiológiai védekezés a Bacillus nembe tartozó talajlakó baktériumokat alkalmazza (Bacillus thuringiensis israelensis [Bti], Bacillus sphaericus [Bs]), melyek hatásmechanizmusára a természetes módon elpusztult szúnyoglárvák vizsgálata hívta fel a figyelmet. Ezek a mikrobák a természetes életfolyamataik során olyan spórákat termelnek, melyeket a szúnyoglárvák elfogyasztanak. A spórákból az irtani kívánt szúnyogfajok lárváinak bélcsatornájára jellemző – más fajoktól eltérő – pH-érték mellett az emésztés, a fehérjebontás során olyan anyagok képződnek, melyek megtámadják a bélbolyhok falát. Ennek következtében az emésztőcsatorna tartalma a testüregbe kerülve mérgezést, a lárvák pusztulását okozza. A módszer előnye a nagyfokú szelektivitás, az, hogy az alkalmazási dózisok szigorú betartása mellet a többi vízi élőlényre nem ártalmas, a szárazföldi rovarokra pedig értelemszerűen nincs hatással. A biológiai védekezés azért drágább, mint a kémiai, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület pangó vizű szúnyogbölcsőit, az ezekben fejlődő szúnyogfajokat és a lárvák fejlettségi állapotát, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Ehhez pedig országosan kiépített, egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő hatósági hálózatra van szükség.” [1] Javasoljuk áttekinteni az MTA vonatkozó kutatását [2] és állásfoglalását [3] , előbbi részletesen bemutatja a biológiai gyérítés módszereit, illetve a jelenlegi gyakorlattal kapcsolatos problémákra is kitér. Egyúttal azt is javasoljuk, hogy az Önkormányzat legyen partner a lakossági közreműködés ösztönzésében, nyújtson tájékoztatást a megelőzésről, így a lakóhelyi pangó vizek megszüntetéséről, madárbarát kertek létesítéséről, a fizikai védekezés bevált praktikáiról. A biológiai gyérítést szükség esetén támogatjuk, jóllehet annak Budakeszin történő megvalósíthatóságára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága tud pontos választ adni. Tekintettel arra, hogy itt nincsenek összefüggő vízfelületek, a szúnyogok szaporodásának kedvező helyszínek koncentráltan, így kérdéses számunkra ennek járhatósága. Bízunk abban, hogy Önök is egyetértenek azzal, hogy a kémiai gyérítés súlyos járulékos kockázatokat jelent mind a közvetlen közelünkben lévő természetre, mind a saját egészségünkre, így az Önkormányzat lemond annak alkalmazásáról. Üdvözlettel, Ökokeszi [1] Forrás: Magyar Madártani Egyesület [2] Dr. Székács A. (szerk.): Környezetbarát védekezési technológiák csípőszúnyogok ellen, MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 2006. [3] https://molnar-v-attila.blogspot.com/2017/11/mta-diverzitasbiologiai-bizottsaganak.html"
    625 a 800 Aláírásból
    Készítette: Sylvia Graczka