Későbbi aláírók:

Évek óta tapasztaljuk, hogy országgyűlési képviselők pártpolitikai okokból, direkt módon szabotálják az országgyűlés vagy a bizottsági ülések munkáját azzal, hogy meg sem jelennek, nem vesznek részt a munkában. Az országgyűlési képviselőnek tiszteletdíja közpénzből kerül kifizetésre, így elvárható hogy annak kifizetéséért végezze el feladatait, tegyen eleget a képviselői esküjében foglaltaknak. Amennyiben nem vesz részt az üléseken, tiszteletdíja kerüljön részben megvonásra, ismételt esetben teljes mértékben kerüljön megvonásra.

Kósa Lajos hamisan tanúskodott 2019. március 6-án, mikor tanúként hallgatták ki Szabó Gáborné, a "csengeri örökösnő" ügyében. A jegyzőkönyv szerint, Kósa Lajos határozottan azt állította, hogy soha, semmilyen ajándékot nem fogadott el Szabó Gábornétól. Ekkor a nyomozók elétártak két 2019. január 19-én aláírt, ügyvéd által ellenjegyzett ajándékozási okiratot, amelyekben Szabó Gáborné, mint ajándékozó, Kósa Lajos, mint megajándékozott szerepelt. Ezután a nyomozók felszólították Kósa Lajost, hogy nyilatkozzon a dokumentumokkal kapcsolatban. Válaszában Kósa nem vitatta a dokumentumok eredetiségét és az ajándékozások tényét, csak arról beszélt, hogy az iratok semmisek, mivel az ajándékok nem voltak Szabó Gáborné tulajdonában. A tanú ezek után sem vonta vissza azt az állítását, hogy nem fogadott el ajándékot, tehát, hamisan tanúskodott. Mi nem tehetünk feljelentést Kósa ellen hamis tanúzásért addig, amíg az "alapügy", a Szabó Gáborné ellen folyó büntetőeljárás, be nem fejeződik. Feljelentésre most csak az eljáró hatóságoknak - az ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak -  van lehetősége. Petíciónkkal nyomást akarunk gyakorolni Polt Péter, Legfőbb Ügyészre, hogy tegye meg hivatalából fakadó kötelességét, és indítson nyomozást Kósa Lajos ellen. Itt találod meg az ügy hátterét: https://youtu.be/17MWXSZkyUI https://youtu.be/_dznDmaiiw8 Ha további ügyekre is kíváncsi vagy, itt tudod követni a csatornát: https://www.youtube.com/JuhaszPeterVideo?sub_confirmation=1

Közösségünk, a Freie Ungarische Botschaft, külföldön élő magyarok pártfüggetlen diaszpóraszervezeteként az “Itt Szavazok” projekten keresztül már a 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választások során is információk megosztásával és közösségépítéssel támogatta a külföldön élő magyarok választási részvételének növekedését. Ezen kampányaink során találkoztunk a szavazást nehezítő sokféle körülménnyel. A nehézségek legnyilvánvalóbb fajtája a személyes szavazás miatt szükséges utazáshoz kapcsolódik. Számos, külföldön élő honfitársunknak ez jelentős problémát jelenthet - gondoljunk csak a magában földrésznyi méretű Ausztráliára vagy Kanadára, ahol a legutóbbi választáson csak 3, illetve 2 helyen volt lehetőség szavazni, így adott esetben akár több ezer kilométert is meg kellett tennie bizonyos választóknak, hogy személyesen szavazhassanak és ezt követően hazatérjenek. Vagy egy közelebbi példa: egyik aktivistánk marokkói kalandja, ahol a közel 700 kilométeres utat két átszállásos 14 órás utazással tudta maga mögött, mindezt azért, hogy szavazhasson. De a hazánkhoz képest kicsinek számító Dániában élő önkéntesünk számára is egész napos program volt eljutni a legközelebbi (és Dániában egyetlen) szavazókörbe, Koppenhágába és aztán hazatérni. Pedig ő Aarhusben, tehát még csak nem is a fővárostól legtávolabbi dán városban lakik! Vannak azonban profánabb problémák is az utazással - nevezetesen a költségek. Hollandiában például egyik aktivistánknak 23 euróba, azaz kb. 8000 forintjába kerül eljutni Hágába, ahol szavazni tud - ez oda-vissza már egy jelentős összegnek számít még az ottani bérszínvonal mellett is. Pusztán azért, hogy gyakorolhassa demokratikus alapjogát. Mindezek mellett ott vannak a más országokban élő idősek, akik például nehezen mozognak. Vagy miért kell(ene) több száz kilométert utaznia egy mozgásában korlátozott személynek? Mit csináljon az, aki nagycsaládos? Vagy külföldön egyedül neveli kisgyerekét? Számtalan példát sorolhatnánk még, amik nem megnehezítik, hanem gyakorlatilag ellehetetlenítik a szavazási jog gyakorlását a külföldön élő szavazópolgárok számára. Azonban van egy tényező, amit még meg kell említenünk, hiszen kivétel nélkül mindenkit érint: hogyan fogunk szavazni, ha a maihoz hasonló járvány miatt világszerte lezárások lesznek 2022 áprilisában? Külföldön élőként csak akkor van lehetőségünk levélben szavazni, ha “leadjuk” a magyarországi lakcímünket - azonban ez sokak számára nehezen vagy egyáltalán nem járható út. A németországi magyarok körében tavaly novemberben végzett felmérésünk eredményei arra mutatnak, hogy sokan nem tévedésből, lustaságból vagy talán honvágyból nem adják fel magyarországi lakcímüket. Saját bevallásuk szerint számosan kétlaki életet élnek - azaz megközelítőleg azonos időt töltenek külföldön, mint hazánkban. Ugyanakkor vannak sokan olyanok is, akik ha szeretnék, se tehetik meg, hogy megválnak magyarországi lakcímüktől - például lakáshitel, vagy egyéb hivatali ügyintézési eljárás miatt. Végtelenül igazságtalannak tartjuk, hogy a hazai nehézségeikre megoldásként külföldön szerencsét próbáló munkavállalók a hazai foglalkoztatotti statisztikát erősítik, a hazautalásaik segítik a magyar gazdaság fejlődését, ugyanakkor még levélszavazásra sincs lehetőségük! A demokratikus jogállamért küzdünk, melynek alapja a legalapvetőbb demokratikus jog: a szavazati jog. Hisszük, hogy pártszimpátiától függetlenül egyetérthetünk: nem szabad, hogy a demokratikus jogokat földrajzi, időbeli vagy anyagi korlátok akadályozzák, mert ettől a demokrácia minősége is romlik.

További csatlakozók:

2017 óta semmilyen kártérítést nem fizet a magyar állam, sőt újabb több száz milliós elvonásokat eszközölt, és egyoldalúan, határozott akaratunk ellenére vallási tevékenységet végző egyesületté silányított minket. 2010-ig egyházunknak nem voltak tartozásai, és nem volt számottevő nyeresége sem. Gondjaink kizárólag abból adódnak, hogy a magyar állam minden pártatlan szemlélő által látható módon, politikai megfontolásból vette el egyházi státuszunkat, a diszkrimináció eszközével élve, a maga módján a jogfosztással üldözte és üldözi ma is közösségünket. Amennyiben nem történik változás, s a magyar állam nem ül tárgyalóasztalhoz, és nem követi a magyar Alkotmánybíróság, a Velencei Bizottság és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság iránymutatását, akkor elveszítjük a jó lelkiismerettel vállalt és eddig tisztességesen végzett, egyébként pedig hitvalló feladatainkat, ahogyan ennek veszélyeire a Velencei Bizottság rá is mutatott. Hangsúlyozzuk, hogy a tőlünk elvett pénzből nem egyházunk hitéleti tevékenységét finanszírozzuk, hanem a legszegényebbeknek adunk reményt gyógyulásra a mindennapok méltó megéléséhez vagy jövőjük építéséhez. Amennyiben a NAV nem látja be úgy, mint a Nemzeti Közművek az ősz folyamán, hogy a gáz elzárással várnia kell és szükséges a tárgyalás útjára lépnünk, és nem ad haladékot, akkor márciusban nem tudunk bért fizetni. Mintegy ezer munkavállaló és nagyjából ennyi család veszítheti el a munkalehetőségét, megélhetését, az ellátottainkról, intézményeinkről nem is beszélve. Erre nem válasz az, hogy az állam átveszi feladatainkat. A szelektív államosítás ugyanolyan bűn, mint az általános. Ezzel a tájékoztatással szeretnénk hazai és nemzetközi támogatóinkat értesíteni, s bátorítani, hogy mindenki, ami tőle telik, azt tegye meg. Az aHang közleménye: több, mint 5 millió forintot gyűjtöttünk Iványi Gábor egyházának megsegítésére! https://ahang.hu/kampanyok/tobb-millio-forint-gyult-ossze-a-magyarorszagi-evangeliumi-testverkozossegnek/2021/03/16/

Az Orbán-rezsim Magyarország nevében megakadályozta az EU tagállamok közös diplomáciai lépését, hogy egységesen ítélhessék el az Oroszország szerte zajló tüntetéseken résztvevőkkel és arról tudósító újságírókkal szembeni rendvédelmi szervek erőszakos fellépését. Az Európai Unió egységesen ítélte volna el az orosz hatóságok tüntetésekre adott erőszakos fellépését. A tüntetéshullám azért indult, mert az orosz hatóságok letartóztatták a napokban hazájába visszatért Alekszander Navalnij ellenzéki politikust. Magyarország nem csatlakozott a közös kezdeményezéshez, és ezzel a megakadályozta az EU tagállamok egységes fellépését. Ennek hiányában így az EU nem tudta napirendre vetetni ezt a kérdést az EBESZ állandó tanácsának ülésén 2021. január 28-én. A nyilvánosság számára is elérhetővé vált azonban az a levél, amelynek tartalmát csak 26 EU tagország fogadta el. A nyilatkozat elítéli az Oroszország-szerte zajló békés tüntetésekre adott erőszakos választ. A 26 tagország szerint a tüntetések erőszakos feloszlatására tett kísérlet, a sok ezer ember – köztük újságírók – letartóztatása több nemzetközi egyezményt sért. Az aláírók felhívják a figyelmet, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, és hogy garantálni kell az újságírók szabad munkavégezését. Emlékeztetik Oroszországot a maga által is vállalt európai normák betartásának lábbal tiprására. Magyarországon kívül a 26 EU tagállam felszólítja az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon az önkényesen letartóztatott tüntetőket, valamint Alkeszander Navalnijt. Nem ez az első alkalom, hogy az Orbán kormány Magyarország nevében megakadályoz fontos közös EU-s állásfoglalásokat, ezzel szégyent hoz hazánkra. Magyarország kormánya a közös állasponttól történő távolmaradásával azt fejezte ki, hogy elfogadja és hallgatólagosan egyet is ért a napokban történt oroszországi jogsértésekkel kapcsolatban. Az Orbán-rezsim nem lát abban kivetni valót, hogy békés tüntetőket, köztük fiatalkorúakat, újságírókat és megfigyelőket erőszakkal korlátoznak jogaik gyakorlásában, önkényesen letartóztatják őket. A jelenlegi magyar külpolitikai szerepvállalás pontosan megmutatja a magyar kormány felfogását és gyakorlatát a jogállamisággal, a médiaszabadsággal és általában a demokratikus jogokkal kapcsolatban. A kormány nem kapott felhatalmazást, hogy jogainkat korlátozza, hogy a magyar választópolgárok demokratikus elveivel és a közösen vallott európai értékeinkkel, kötelezettségeinkkel szembe menjen. Fejezzük ki közös akaratunkat, hogy mi, magyar demokraták el tudjuk és el is akarjuk fogadni a 26 EU tagállam közös nyilatkozatát az Oroszországi Föderációban zajló jogtiprással és önkénnyel szemben. Mi, a nyilatkozat aláírói szabad akaratunkból egyenként csatlakozunk a közös levélhez és mindannyian követeljük az oroszországi rendőri brutalitás és önkény leállítását, Navalnij és társai azonnali szabadon engedését! Mi az orosz demokratákkal vagyunk! Fejezzük ki szolidaritásunkat a tüntetőkkel és a munkájukat végző újságírókkal! Helyezzünk el egy szál virágot az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének kerítése elé! A 26 tagállam közös nyilatkozatának nem hivatalos magyar fordítását itt tesszük közzé: „Elítéljük az Oroszországi Föderáció városaiban a békés tüntetések erőszakos elfojtását január 23-án, szombaton. A Párizsi Chartában, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában megerősítettük, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Az orosz bűnüldöző hatóságok azonban letörték a túlnyomórészt békés tüntetéseket. Független megfigyelők beszámolója szerint a rendőrség számos esetben aránytalan mértékben alkalmazta az erőszakot, és több mint 3800 embert vett őrizetbe, köztük újságírókat és más médiaszereplőket. Támogatjuk a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának az Oroszországi Föderációval szembeni felhívását, hogy garantálják a békés gyülekezés szabadságának jogát, és tartsák fenn az emberi jogok tiszteletben tartását. Az újságíróknak és a média szereplőinek képesnek kell lenniük arra, hogy gyakorolhassák a tudósítói feladatukat. Az Újságírók és Médiamunkások Szakszervezete több mint 50 esetet rögzített az újságírók szakmai tevékenységének akadályozásával kapcsolatban, ideértve az erőszakot, az önkényes fogva tartást és a megfélemlítést. Támogatjuk az EBESZ sajtószabadság-képviselőjének a felhívását az Oroszországi Föderációval kapcsolatban, hogy haladéktalanul vizsgálják ki ezeket az eseteket. Sürgetjük az Oroszországi Föderációt, hogy tartsa tiszteletben az EBESZ részt vevő államok kötelezettségvállalását az újságírók biztonsága tekintetében, ideértve az EBESZ Miniszteri Tanácsának az újságírók biztonságáról szóló 3/18. döntését. Felszólítjuk az orosz hatóságokat, hogy azonnal engedjék szabadon az önkényesen őrizetbe vett személyeket, és megismételjük felszólításunkat, hogy engedjék szabadon Navalnij urat.” Kezdeményezők: Horgas Péter, Kendernay János, Lattmann Tamás, Szentesi György

Legyen béke, szabadság és együttműködés!

Alkotmány- és törvényellenes a Kossuth Rádió - és a többi közsolgálati rádió és televíziócsatorna - gyakorlata, amely a kormánypártoknak gyakorlatilag korlátlan, az ellenzéknek viszont igen korlátozott megszólalási lehetőséget biztosít.

2020 karácsonya előtt tudtuk meg, hogy a Kormány szerződést kötött egy Várpalota közigazgatási területén megépítendő lőszer-és robbanóanyaggyárról. Az ellenzéki pártok egy Közleményben azonnal felkérték a polgármestert a városlakók részletes, hiteles tájékoztatására, amit ő mindeddig figyelmen kívül hagyott. Kontrát Károly országgyűlési képviselő is kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja a várpalotaiak támogatását a beruházással kapcsolatban. Ehhez azonban széleskörű tájékoztatásra van szükség, ami a város vezetőjének kötelessége.

Rákospalota, Újpalota és Pestújhely lakóinak sajnos van már komoly tapasztaltuk arról, hogy milyen az, ha a miniszterelnök szerint egy településen rosszul szavaznak az állampolgárok. Erről a szólt a 2019-es évünk, amikor közel 11 hónapig nem lehetett elfogadott költségvetése a XV. kerületnek. Két évvel ezelőtt néhányan azzal próbálkoztak, hogy megbénítsák, leállítsák a kerületünket. Tervük azonban nem sikerült, mert sok ezer lokálpatrióta lakos állt akkor a XV. kerület mellé. Most egy, a rendszerváltás óta nem látott forráselvonással sújtja a kormány az otthonunkat jelentő kerületet. A különböző központi elvonásokkal, adóemelésekkel és hibás gazdaságfejlesztési intézkedésekkel 2021-ben 3 és fél milliárd forintot, napi 9,6 millió forintot húznak ki a zsebünkből. Igen, a mi zsebünkből. Ezt a pénzt ugyanis nem az önkormányzattól, hanem az itt élő 80 ezer embertől veszik el. Tőlük vonják meg a jobb bölcsődék, óvodák, idősgondozási rendszer lehetőségét, és a kerületi lakosokat érinti leginkább, ha nem lesz pénz a köztereink, parkjainak, utcáink tisztántartására, valamint fejlesztésekre. Hiányozni fog az elvett pénz a helyi civil, sport és egyházi szervezeteknek is, hiszen kevesebb jut majd a támogatásukra.

Magyarországon egyre általánosabbá válik, hogy a kormányzati médiában kritikus független gondolkodókat véleményük miatt hamis vádakkal bélyegeznek meg, tesznek közellenséggé, kisgyerekes családokat tesznek durva mocskolódás áldozatává. Csak idő kérdése, hogy a hatalom által szított gyűlölet mikor csap át az ellenséggé tett emberek elleni fizikai erőszakba, és az ez által okozott szenvedésért teljes egészében a kormányzatot és a propagandagépezetet terheli a felelősség. Tiltakozunk az ellen, hogy koncepciós vádakkal embereket szánt szándékkal támadások céltáblájává tegyenek és fenyegessenek. Kérjük, hogy aláírásával Ön is tiltakozzon a hatalom által gerjesztett, szabad gondolkodók ellen irányuló online lincselés ellen. (1) https://www.politico.eu/article/in-hungary-politicizing-of-vaccine-hangs-over-immunization-efforts/